A zsírtagadó elmélet ellenérvei

A Best FM Nyíregyháza „Csak 10 perc” rovatában dr. Mórik Gyulával egy olyan kutatásról beszélgettünk, amely alapjaiban kérdőjelezi meg a klasszikus „zsírellenes” elméletet.

 

A híres zsírhipotézis

Az 1950-es évektől kezdve egy amerikai kutató, Ancel Keys azt az elméletet képviselte, hogy a telített zsírok növelik a koleszterinszintet, ami szívbetegségekhez és stroke-hoz vezet.

Ez az elképzelés évtizedekre meghatározta a táplálkozási ajánlásokat.

Megjelentek a:

• csökkentett zsírtartalmú élelmiszerek

• margarinalapú termékek

• növényi olajokra épülő étrendek

A világ étrendje gyakorlatilag ehhez az elmélethez igazodott.

 

Egy különleges kísérlet

1968 és 1973 között indult egy nagyszabású kutatás, a Minnesota Coronary Experiment, amelynek célja az volt, hogy tudományosan igazolja ezt az elméletet.

A vizsgálat több mint 9400 ember adatait követte nyomon.

A résztvevőknél a kutatók:

• csökkentették a telített zsírok fogyasztását

• növelték a növényi olajok arányát

A várakozás az volt, hogy ezzel csökken a koleszterinszint és a halálozás is.

 

A meglepő eredmény

A koleszterinszint valóban csökkent.

De a kutatás egy váratlan eredményt hozott: a halálozás nem csökkent – sőt, bizonyos esetekben növekedett.

A későbbi elemzések szerint minden jelentősebb koleszterinszint-csökkenéshez a halálozási kockázat növekedése társult.

Ez teljesen ellentmondott az eredeti hipotézisnek.

 

Miért nem hallottunk erről?

A kutatás eredményei sokáig nem kaptak nagy nyilvánosságot.

A beszélgetésben elhangzott: amikor az adatok nem támasztották alá a várakozásokat, a tanulmány egy része gyakorlatilag eltűnt a tudományos köztudatból.

Közben a táplálkozási ajánlások és az élelmiszeripar továbbra is a zsírellenes irányba haladt.

Ennek egyik következménye az lett, hogy a zsírok csökkentése mellett jelentősen nőtt a szénhidrát- és cukorfogyasztás.

 

Mit jelent ez ma?

Fontos hangsúlyozni: ez az egy kutatás nem jelenti azt, hogy minden korábbi táplálkozási ajánlás hibás.

De arra mindenképpen rámutat, hogy a táplálkozástudomány sokkal összetettebb, mint egyetlen egyszerű szabály.

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt:

A tudományban mindig szükség van nyitottságra és újravizsgálatra.

Ha új adatok jelennek meg, érdemes azokat komolyan venni – még akkor is, ha azok ellentmondanak a korábbi elképzeléseknek.