Ne várd meg a tragédiát! A hiba, amit a legtöbb család elkövet, ha betegség üti fel a fejét

A diagnózis nem csak egy lelet: ez egy veszteség

Minden betegség – legyen az egy hirtelen jött kór vagy egy elhúzódó állapot – alapvetően egy hatalmas veszteség. Elveszítjük a megszokott életünket, az egészségbe vetett hitünket, ez pedig elkerülhetetlenül krízist szül. Ez a válsághelyzet először a beteget érinti, de pillanatok alatt átterjed a család minden tagjára.

Molnár József lélekgyógyász arra figyelmeztet: a krónikus betegségek (amelyek kezelést igényelnek vagy állapotromlással járnak) az egész család életmódját felforgatják. Megváltozik az időbeosztás, az anyagi helyzet, sőt, még a családtagok karrierje is más irányt vehet.

Amikor a beteg „kifordul önmagából”

Sokan értetlenül állnak azelőtt, hogy a beteg szerettük agresszívvá válik, dühkitörései vannak, vagy éppen irigykedni kezd az egészségesekre.

„Láthatunk dühkitörést, vádaskodást, haragot, vagy éppen a másik oldalon mély depressziót és étvágytalanságot” – sorolja a szakértő.

 

 

Ezek a viselkedési formák rendkívül megterhelőek a környezet számára. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a beteg mellett a családtagok is kapjanak lelki támogatást.

Az önmentés nem önzés, hanem kötelesség!

Van egy pont, ahol a segítő családtagnak meg kell állnia. „Az nem cél, hogy vele halljak. Az nem cél, hogy vele együtt beteg legyek” – mondja ki keményen Molnár József. Ha a segítő lelkileg és fizikailag is eléri a végső pontot, onnantól már senkinek nem tud használni. Egy működő önmentő mechanizmus nélkül a betegség képes „átterjedni” az egészségesekre is, tönkretéve az ő szervezetüket is.

Mi a legnagyobb hiba?

Egy elkeseredett hallgatói levél rávilágított a legfájdalmasabb igazságra: sokan csak a halál bekövetkezte után jönnek rá, hogy segítséget kellett volna kérniük, mert addigra az emberi kapcsolataik teljesen megsemmisültek.

A téves szocializáció, miszerint „mindent egyedül kell megoldanod”, ilyenkor válik végzetessé. Segítséget kérni nem gyengeség, hanem a legtermészetesebb dolog egy olyan teher alatt, amit egyetlen ember nem bírhat el.

Mit tehetsz ma?

1. Légy jelen: Nem bölcs tanácsokra, hanem odafigyelésre és fizikai jelenlétre van szükség.

2. Megerősítés: Mondd ki: „Nézd, itt vagyok, bármiben segítek, nem vagy egyedül”.

3. Kérj külső segítséget: Legyen az orvosi, lelkigondozói vagy baráti támasz, ne várd meg, amíg a saját egészséged is rámegy az ápolásra.
   
   A betegnek egyszer véget érhet az útja, de a családnak a halál után is lesz holnapja és holnaputánja. Ahhoz, hogy ezt túl lehessen élni, már most el kell kezdeni a feldolgozást.