Gyümölcslé vagy gyümölcs? Miért számít a rost, ha szénhidrátot eszel

Dr Mórik Gyulával a turmixgépes korszakunkról, az almaléről és a rostról beszélgettünk, és arról, miért nincs egyetlen jó válasz arra, mennyi szénhidrát fér bele egy napba

Nem is olyan régen bementem egy nagy műszaki áruházba, és hazavittem egy gyümölcscentrifugát meg egy turmixgépet. Otthon bejelentettem, hogy gyerekek, mostantól egészségesen élünk. Ment bele minden, és ami kijött, azt boldogan ittuk.

Egészen addig, amíg meg nem mértem a vércukromat.

Nem csak nekem volt ilyen korszakom

Megkérdeztem a doktor urat, neki volt-e ilyen időszaka. Volt, és nem is akármilyen: Dr Mórik Gyula odáig jutott, hogy a gépeknél már a motor teljesítményét nézte. Akkor ez számított egészséges életnek.

Azt is elmondta, mire ébredt rá később. A centrifuga a legértékesebb részt dobta ki: a rostot. A tartályból kiborított pép volt az, amiért az egészet érdemes lett volna megenni.

Mennyi almát iszol meg egy pohárban?

A doktor úr egy egyszerű összevetést kért tőlem. Hány almát eszel meg egyszerre? Hármat, legfeljebb ötöt, és a legtöbben ennél kevesebbet. És mennyi almalevet tudsz meginni? Nálunk egy ötliteres kiszerelés három napig sem tartott ki.

A doktor úr becslése szerint egy liter almalében legalább hét alma leve van, és narancsból még rosszabb a helyzet, mert ott egy literhez nagyjából tíz narancs kell. Ennyi gyümölcsöt senki nem enne meg egy ültő helyében, meginni viszont könnyű. Ráadásul a lé gyorsan emeli a vércukrot, mert a szervezetnek nem kell a rostok közül kiszednie a cukrot. A doktor úr szavaival: ilyenkor tulajdonképpen színes, cukros vizet iszunk.

Erre a különbségre van egy nagy, hosszú távú mérés is. A Harvard kutatói három amerikai követéses vizsgálat közel 190 ezer résztvevőjének adatait elemezték, és azt találták, hogy aki több egész gyümölcsöt evett, különösen áfonyát, szőlőt és almát, annál valamivel kisebb volt a 2-es típusú cukorbetegség kockázata. A gyümölcslénél fordított volt az összefüggés: heti három pohárral több nagyjából nyolc százalékkal nagyobb kockázattal járt együtt (BMJ, 2013). Ez megfigyelés, nem kísérlet, tehát azt mutatja meg, mi jár együtt mivel. Az iránya viszont egybevág azzal, amit az adásban hallottunk.

A rost itt nem gyógyít, hanem tompít

A doktor úr egy pontos mondattal foglalta össze, mire jó a rost: ha már szénhidrátot eszünk, a rost nem gyógyítás, hanem kárenyhítés. Lassítja, ahogy a cukor a vérbe jut, és ezzel a vércukor sem ugrik olyan meredeken. A legtöbb kárt az a szénhidrát okozza, amelyik rost nélkül érkezik.

Kétféle rostot különböztetünk meg. A vízben oldódót a bélbaktériumaink hasznosítják, a vízben nem oldódót az emberi szervezet nem tudja lebontani, és mégis szerepe van. Egy fenntartást is hozzátett: van, akinek a nagy mennyiségű rost nem esik jól, és bizonyos autoimmun betegségeknél egészen más az étrend. Aki ilyen kezelés alatt áll, annak ez a kérdés az orvosára tartozik.

Szóba került a bolti, kész gyümölcslé is. Sok ilyen termékben a gyümölcs cukrán felül hozzáadott cukor is van, ezért a doktor úr tanácsa egyszerű: el kell olvasni a címkét.

Mire fogod használni?

A beszélgetés legérdekesebb fordulata egy kérdés volt, amit a doktor úr mindenkinek javasol feltenni magának: szükségem van most szénhidrátra, vagy csak azért eszem, mert finom? A szénhidrát gyors energia. Ha el is használod, nincs vele gond.

Ehhez elmesélt egy történetet. Nyaranta egyszer elmegy az ország szerinte legjobb fagyizójába, és ott egy tucatnál is több gombócot eszik meg. Elsőre ez soknak hangzik. Csakhogy oda és vissza kerékpárral teszi meg az utat, összesen bő száz kilométert. A fagyit üres raktárakkal eszi meg, és hazafelé el is égeti.

Az ő képe szerint a szervezet olyan, mint egy kazán: akkor lehet szénhidráttal fűteni, ha be is van gyújtva, és a gyújtás a mozgás. Minél több az izom, és minél többet használjuk, annál több szénhidrátot bír el a szervezet. Ezt egy nagy amerikai felmérés is alátámasztja: a Kaliforniai Egyetem (UCLA) kutatói több mint 13 ezer felnőtt adatain azt találták, hogy a testsúlyhoz viszonyított izomtömeg tíz százalékkal nagyobb aránya nagyjából tizenegy százalékkal kisebb inzulinrezisztenciával járt együtt (Journal of Clinical Endocrinology and Metabolism, 2011). Ez is összefüggés, nem bizonyított ok, de jól illik a doktor úr képéhez.

Én az úszásból ismerem ezt a fordított oldalát. Fiatalon, amikor napi két edzés volt, a rengeteg kalória el is fogyott. Aki abbahagyja a sportot, de ugyanúgy eszik tovább, annál jön a gond.

Van értelme a kérdésnek?

A végén visszatértem a hallgatónk kérdéséhez, amivel előző nap kezdtük: van értelme azt kérdezni, mi a jó és mi a rossz szénhidrát? Dr Mórik Gyula szerint önmagában nincs, mert olyan, mint Hofi kérdése: mennyi? Harminc. De mi mennyi? Ugyanaz a fagyi az egyik embernél elég, a másiknál túl sok, attól függően, mennyit mozog és mennyi az izma. Ezt mindenki meg is mérheti, ha néhány hétig vércukorszenzort hord, és figyeli, mi történik vele.

Itt állt meg az adás, és a műsor folytatódik. Ami ebből már most biztos: ha gyümölcsöt kívánsz, edd meg, ne idd meg. A lé ugyanazt a cukrot adja, csak a rost nélkül, gyorsabban és sokkal nagyobb mennyiségben.