A túlsegítés veszélyesebb lehet, mint gondolnád — szakértő figyelmeztet

„Csak segíteni akart…” – amikor a jó szándék már fullasztóvá válik

 

A rádióműsorban egy hallgatói levél indította el a beszélgetést.
A levélíró arról számolt be, hogy van valaki a környezetében, aki állandóan segíteni akar neki — még akkor is, amikor erre semmi szükség nincs.

„Azonnal rohan. Túlliheg dolgokat. Már sok.” — fogalmazott.

Ez a helyzet sokaknak ismerős lehet. A túlsegítő ember általában nem rosszindulatú.
Sőt.

Sokszor kifejezetten kedves, figyelmes és jó szándékú személyről van szó. Éppen ezért nehéz kezelni ezt a helyzetet, mert aki a másik határait védi, könnyen bűntudatot érezhet. Pedig a túlzott segítség ugyanúgy sértheti az ember személyes terét, mint a közöny.

 

A „Helfer-szindróma” mögött sokszor mélyebb ok áll

A műsorban Molnár József arról beszélt, hogy a Helfer-szindróma elsősorban segítő foglalkozású embereknél jelenhet meg:

• terapeutáknál
• orvosoknál
• lelkészeknél
• szociális munkásoknál
• pszichológusoknál

De valójában bárkinél kialakulhat.

A háttérben gyakran az áll, hogy az illető saját belső problémáival nem akar szembenézni.
Így inkább mások életét próbálja „megjavítani”.

Ez pszichológiai szempontból egyfajta elhárító mechanizmus lehet. A szakirodalom szerint a túlsegítő emberek sokszor olyan helyzetekre reagálnak túl intenzíven, amelyek saját múltbeli sebeiket, hiányaikat vagy megoldatlan konfliktusaikat idézik fel. Magyarul:

a másik ember problémájában önmagukat látják.

Amikor a segítség már inkább kontroll

A Helfer-szindróma egyik legérdekesebb része, hogy kezdetben a környezet általában örül az ilyen embernek.

Hiszen ki ne szeretné, ha törődnek vele? A gond ott kezdődik, amikor a segítség már nem kérdés, hanem irányítás lesz.

Ilyenkor a túlsegítő ember:

• minden problémába bele akar szólni
• megmondja, mit kellene tenni
• nehezen fogadja el az elutasítást
• megsértődik, ha nem hallgatnak rá
• akár agresszívan is reagálhat

És itt már nem a másikról szól a történet. Hanem arról, hogy a segítőnek szüksége van arra, hogy szükség legyen rá.

 

Sok családban teljesen hétköznapi ez a működés

A beszélgetés egyik legerősebb része az volt, amikor szóba kerültek az idősebb szülők és felnőtt gyerekeik kapcsolatai.

Mert a túlsegítés nagyon gyakran családi mintázat. A szeretet mögött ilyenkor sokszor ott van a kontroll, a féltés vagy az elengedés nehézsége.

„Majd én tudom, neked mi a jó.”

Ez a mondat kívülről gondoskodásnak hangzik. Belülről viszont sokszor fullasztó.

Különösen akkor, amikor a másik fél már önálló döntéseket szeretne hozni.

 

A legfontosabb szó: határ

A műsor egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy az egészséges segítség mindig tiszteletben tartja a másik ember határait.

A valódi támogatás:

• nem erőltetett
• nem nyomuló
• nem sértődik meg
• nem akar mindenáron megmenteni

Hanem felajánl valamit — és elfogadja, ha a másik nemet mond. Ez az érzelmi intelligencia egyik legerősebb formája.

 

Lehet ebből kijönni?

A jó hír az, hogy igen. A Helfer-szindróma felismerhető és kezelhető lehet, különösen akkor, ha az ember nyitott az önismeretre és kap őszinte visszajelzéseket a környezetétől.

Ebben sokat segíthet:

• önismereti munka
• terápia
• szupervízió
• tudatos határhúzás
• a „nem” elfogadásának megtanulása

Mert néha a legnagyobb segítség nem az, hogy megoldjuk valaki problémáját, hanem az, hogy hagyjuk őt saját erőből megoldani.