A demencia nem a korral kezdődik – hanem jóval korábban. Ezért számít, hogyan használjuk az agyunkat

A demencia nem a korral kezdődik – hanem jóval korábban. Ezért számít, hogyan használjuk az agyunkat

A demencia az egyik legrettegettebb időskori betegség. Sokan attól félnek, hogy egyszer csak elhalványulnak az emlékek, ismeretlenné válnak a szerettek, és fokozatosan elveszik mindaz, amit egy élet alatt felépítettünk.

A jó hír az, hogy ma már egyre több kutatás foglalkozik nemcsak a demencia kezelésével, hanem a megelőzésével is. Bár biztos módszer jelenleg nem létezik, egyre több bizonyíték utal arra, hogy az életmódunk és az agyunk „edzettsége” jelentős szerepet játszhat abban, hogyan öregszik az idegrendszerünk.

 

Az agy jóval rugalmasabb, mint korábban gondoltuk

Sokáig úgy hitték, hogy az emberi agy felnőttkorra lényegében „elkészül”, és innentől kezdve már csak lassú hanyatlás következik. Ma már egészen másképp látjuk.

Az idegtudomány egyik legfontosabb felismerése az úgynevezett neuroplaszticitás, vagyis az agy alkalmazkodóképessége. Ez azt jelenti, hogy idegsejtjeink és idegi kapcsolatrendszereink egész életünk során képesek változni, új összeköttetéseket kialakítani, sőt bizonyos mértékig alkalmazkodni a környezet kihívásaihoz.

A beszélgetésben is elhangzott, hogy az emberi agy nem egy merev számítógéphez hasonlítható rendszer. Sokkal inkább egy folyamatosan formálódó hálózat, amelyet életünk tapasztalatai alakítanak.

 

Amit használunk, azt megőrizzük

Az angol nyelvben régóta ismert egy egyszerű mondás:"Use it or lose it." – Használd, vagy elveszíted.

Ez az agy működésére is meglepően jól illik. Ha új dolgokat tanulunk, idegen nyelvet gyakorlunk, hangszeren játszunk vagy összetett problémákat oldunk meg, az agyunknak folyamatosan új kapcsolatokat kell létrehoznia. Ha viszont éveken át kizárólag rutinfeladatokat végzünk, egyre kevesebb új inger éri az idegrendszert.

A szakértő ezt úgy fogalmazta meg, hogy amikor egy tevékenység teljesen rutinná válik, az már egyre kisebb kihívást jelent az agynak. Éppen ezért fontos időről időre új helyzetekkel, új feladatokkal és új ismeretekkel találkozni.

 

A tanulás nemcsak a fiatalok kiváltsága

Sokan gondolják úgy, hogy bizonyos életkor után már késő új dolgokat megtanulni. Ez azonban csak részben igaz.

Valóban léteznek olyan fejlődési időszakok, amelyek különösen fontosak – például az anyanyelv elsajátítása gyermekkorban. Az agy ekkor rendkívül fogékony a nyelvi mintákra, ezért a korai évek meghatározó szerepet játszanak a beszéd fejlődésében.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy felnőttként ne lennénk képesek tanulni. Éppen ellenkezőleg.
Az új készségek elsajátítása, a nyelvtanulás, az olvasás vagy akár egy teljesen új hobbi mind olyan szellemi kihívást jelenthet, amely hozzájárul az agy aktivitásának fenntartásához.

 

Mit mond a tudomány?

Az elmúlt két évtized kutatásai egyértelműen megerősítették, hogy az agy egész életen át képes alkalmazkodni.

A The Lancet Commission on Dementia Prevention, Intervention and Care szerint a demenciás esetek jelentős részénél olyan életmódbeli tényezők is szerepet játszanak, amelyek befolyásolhatók. Ide tartozik többek között:

• a rendszeres szellemi aktivitás,
• a megfelelő hallás és látás megőrzése,
• a társas kapcsolatok fenntartása,
• a fizikai aktivitás,
• a magas vérnyomás és a cukorbetegség megfelelő kezelése,
• valamint a dohányzás kerülése.

A kutatások szerint ezek együttesen hozzájárulhatnak az úgynevezett kognitív tartalék (cognitive reserve) kialakulásához. Ez azt jelenti, hogy az agy több alternatív idegi kapcsolatot képes kialakítani, amelyek részben ellensúlyozhatják az öregedéssel járó változásokat.

Fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy ezek az életmódbeli tényezők csökkenthetik a kockázatot, de nem garantálják a demencia elkerülését.

 

A változás az agynak is edzés

A beszélgetés egyik legérdekesebb gondolata az volt, hogy a megszokott rutin önmagában nem jelent elegendő kihívást az idegrendszer számára. Persze ez nem azt jelenti, hogy minden nap gyökeresen meg kell változtatnunk az életünket. Sokkal inkább azt, hogy érdemes tudatosan keresni az új helyzeteket.

Egy másik útvonal hazafelé.
Egy új hangszer.
Egy idegen nyelv.
Egy új sport.
Vagy akár egy olyan társasjáték, amely gondolkodásra késztet.

A lényeg, hogy az agynak időről időre alkalmazkodnia kelljen valami újhoz. A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a túlzott stressz nem segíti ezt a folyamatot. Az ideális kihívás motiváló, érdekes és örömet okoz – nem pedig tartós szorongást vált ki.

 

Nemcsak a memória számít

Amikor demenciára gondolunk, legtöbbször a feledékenység jut eszünkbe. Az agy egészsége azonban ennél sokkal összetettebb. A döntéshozatal. A problémamegoldás. A figyelem. A kreativitás. Az alkalmazkodóképesség.

Mind olyan képességek, amelyek ugyanúgy részei a kognitív működésnek. Ezek rendszeres használata nemcsak a mindennapokat teszi könnyebbé, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az agy hosszabb ideig megőrizze rugalmasságát.

 

A megelőzés ma kezdődik, nem hetvenévesen

Talán ez volt az adás legfontosabb üzenete. A demencia megelőzéséről nem akkor kell elkezdenünk gondolkodni, amikor megjelennek az első tünetek.

Hanem évtizedekkel korábban.

Minden új ismeret.
Minden megtanult készség.
Minden kíváncsiságból elolvasott könyv.
Minden új élmény.... Egy apró befektetés lehet az agyunk jövőjébe.

Mert bár az idő múlását nem tudjuk megállítani, azt igenis befolyásolhatjuk, hogy az agyunk mennyire marad aktív, alkalmazkodó és kíváncsi az élet végéig.