Internetagy vagy okosabb gyerekek? Nem a mesterséges intelligencia a veszély – hanem az, ahogyan használjuk

Internetagy vagy okosabb gyerekek? Nem a mesterséges intelligencia a veszély – hanem az, ahogyan használjuk

Sokan attól tartanak, hogy a mesterséges intelligencia és az internet lassan „helyettünk gondolkodik”. Valóban jogos ez a félelem?

A válasz nem fekete-fehér.

Az új technológiák egyszerre jelenthetnek óriási lehetőséget és komoly kockázatot is. Nem önmagában az internet vagy a mesterséges intelligencia dönti el, milyen hatással lesz a gyermekeink agyára, hanem az, hogy mikor, hogyan és mire használjuk ezeket az eszközöket.

 

Az agy fejlődéséhez először mozgásra van szükség

Amikor az agy fejlődéséről beszélünk, legtöbben a tanulásra gondolunk. Pedig az első években a legfontosabb "tananyag" valójában a mozgás.

A beszélgetésben is elhangzott, hogy a fizikai aktivitás az egyik legerősebb inger az agy számára. Az egyensúly megtartása, a járás, a mászás vagy egy új mozgásforma elsajátítása egyszerre dolgoztatja meg az érzékszerveket, az izmokat és az idegrendszert. Ez sokkal összetettebb feladat, mint amilyennek elsőre tűnik.

Állatkísérletekben azt is kimutatták, hogy rendszeres mozgás hatására új idegsejtek képződhetnek bizonyos agyi területeken. Embereknél ezt még vizsgálják, de az már egyértelmű, hogy a rendszeres fizikai aktivitás kedvezően hat az agyműködésre és a kognitív teljesítményre.

 

Miért ne siettessük a kisgyermek fejlődését?

Sok szülő örül annak, ha gyermeke minél hamarabb feláll és elindul. Pedig a fejlődésnek nem mindig a gyorsaság a legfontosabb mércéje.

Az első életévekben a kúszás és a mászás olyan összetett idegrendszeri folyamatokat támogat, amelyek a két agyfélteke együttműködését, a koordinációt és a későbbi tanulási képességeket is segítik. Éppen ezért a szakemberek többsége ma már nem sietteti ezeket a fejlődési szakaszokat, hanem hagyja, hogy a gyermek a saját ütemében haladjon.

A megfelelő mozgásfejlődés nemcsak az izmokról szól. Az agyról is.

 

Hároméves kor előtt valóban kerülni kell a képernyőket?

A beszélgetés egyik legerősebb állítása az volt, hogy hároméves kor előtt a gyermek lehetőleg ne nézzen mozgóképet. A jelenlegi tudományos ajánlások ehhez nagyon közel állnak, bár valamivel árnyaltabban fogalmaznak.

Az American Academy of Pediatrics szerint:

• 18 hónapos kor alatt lehetőleg egyáltalán ne legyen képernyőidő (a videóhívások kivételével),
• 18–24 hónapos kor között csak nagyon korlátozott, szülővel közösen nézett, minőségi tartalom javasolt,
• 2–5 éves korban napi legfeljebb körülbelül egy óra, gondosan kiválasztott tartalom ajánlható.

Ennek oka nem az, hogy a képernyő önmagában káros lenne, hanem az, hogy ebben az életkorban az agy elsősorban a valós térben szerzett tapasztalatokból fejlődik.

Mozgásból.

Játékból.

Érintésből.

Beszélgetésből.

 

A képzelet az agy egyik legjobb edzője

Régen a meséket többnyire felolvasták. Ma sok gyermek először rajzfilmként találkozik velük. Elsőre ugyanannak tűnhet a két élmény, de az agy számára nagy különbség van köztük.

Ha egy gyermek mesét hallgat, neki kell elképzelnie a szereplőket, a helyszíneket és a történéseket. Ez aktív mentális munka. Ha viszont minden képet készen kap, jóval kevesebb képzelőerőre van szüksége. A beszélgetésben ezért is hangzott el, hogy a felolvasott mese vagy akár a régi diafilmek különösen jól fejlesztették a gyermeki fantáziát, mert a hiányzó részleteket az agynak kellett "megrajzolnia".

 

Az internet nem butít – ha kérdezni tanít

Az internetet gyakran éri az a vád, hogy felszínessé teszi a gondolkodást. Ez részben igaz lehet. De csak akkor, ha kizárólag kész válaszokat fogyasztunk.

A másik oldal viszont egészen lenyűgöző.

Ma néhány másodperc alatt hozzáférhetünk olyan tudományos adatbázisokhoz, kutatásokhoz és szakmai anyagokhoz, amelyek korábban csak egyetemi könyvtárakban voltak elérhetők. A szakértő is kiemelte, hogy az internet és a mesterséges intelligencia hatalmas segítséget jelenthet az orvostudományban, a kutatásban és az egész életen át tartó tanulásban – feltéve, hogy kritikusan használjuk az információkat.

A különbséget nem az eszköz jelenti.

Hanem az, hogy kérdezünk-e, vagy csak elfogadjuk az első választ.

 

A mesterséges intelligencia nem helyettesíti a gondolkodást

A beszélgetés egyik fontos üzenete az volt, hogy a mesterséges intelligenciát segédeszközként érdemes használni, nem döntéshozóként. Ez a jelenlegi szakmai állásponttal is összhangban van.

A mesterséges intelligencia kiváló lehet:

• nagy mennyiségű adat feldolgozására,
• információk rendszerezésére,
• ötletelésre,
• adminisztratív feladatok gyorsítására.

Ugyanakkor tévedhet.

Ezért az orvostudományban, a jogban, a pénzügyekben vagy más fontos döntések során továbbra is nélkülözhetetlen az emberi ellenőrzés és a kritikus gondolkodás.

 

A kíváncsiság lehet az egyik legjobb védelem a demencia ellen

Az elmúlt napok beszélgetéseinek visszatérő gondolata egyszerű, mégis rendkívül fontos. Az agy akkor marad aktív, ha folyamatosan használjuk.

Új mozgások.

Új kérdések.

Új készségek.

Új élmények.

A mesterséges intelligencia ebben akár kiváló társ is lehet, ha nem átadjuk neki a gondolkodást, hanem segítségével még többet tanulunk. Mert a jövő valószínűleg nem azoké lesz, akik minden választ kívülről várnak, hanem azoké, akik megtanulnak jó kérdéseket feltenni.