Elmentem szaunázni, és most a jeges fürdőn gondolkodom

Két adáson át hitetlenkedtem, aztán kipróbáltam. Most a doktor úr egy fokkal tovább visz, a jeges vízhez, és ennek utánanéztem, mielőtt igent mondanék.

Az elmúlt hetem úgy indult, hogy egy orrdugulásból köhögés lett, abból meg rettenetes közérzet. A doktor úr azt tanácsolta, emeljem meg mesterségesen a testhőmet. Én ezt hitetlenül fogadtam, és az adásban ki is mondtam.

Aztán Ádám, a barátom felajánlotta a finn szaunáját. Háromszor mentem be, körülbelül tíz percre, és a merülőmedencébe is belemártóztam. Másnap reggel sokkal jobban ébredtem.

Ezzel kezdem, de rögtön hozzá is teszem, amit az adásban is mondtam: ez az én tesztem volt. Egy ember, egy este. Ez nem bizonyít semmit, legfeljebb kedvet csinál ahhoz, hogy az ember utánanézzen.

Én most utánanéztem.

 

A hideg ugyanoda jut el, csak a másik irányból

Ez volt az adásban az a pont, ahol megértettem, miről van szó.

A krioszauna mínusz 110 és mínusz 140 fok közötti levegővel dolgozik, és a kezelés két-négy perc. Ez elsőre képtelenségnek hangzik, de a magyarázat egyszerű: a levegő sokkal rosszabbul adja át a hőt, mint a víz, ezért csak a felszínt hűti le. Vízben ugyanez a hőmérséklet egy pillanat alatt fagyási sérülés lenne.

És a szervezet válasza erre a hidegre az, hogy hőt kezd termelni. Vagyis a végén ugyanott vagyunk, ahol a szaunánál, csak a másik oldalról közelítve.

 

A barna zsírszövet létezik, de nem fogyókúra

Az adásban elhangzik, hogy a rendszeres hideg hatására szaporodik a barna zsírszövet, és hogy ez a szervezet legjobb zsírégetője.

Az első fele igaz, és jól mérhető. A barna zsírszövet felnőttben is van, hőtermelésre való, és ismételt hidegexpozícióra valóban aktívabbá válik. Ez magyarázza azt is, amit a doktor úr a finn rokonról mondott: aki rendszeresen ki van téve a hidegnek, az másképp viseli ugyanazt a hőmérsékletet.

A második felénél viszont meg kell húznom a féket, mert itt a szakirodalom óvatosabb, mint a lelkesedés. A hidegben megnövekedett hőtermelés a mérések szerint nagyságrendileg tíz százalékos energiafelhasználás-emelkedést jelent, és a vizsgálatok egy része azt sem találta, hogy a barna zsírszövet mennyisége összefüggne ezzel. Vagyis a jelenség valódi, a fogyókúrás ígéret viszont nem következik belőle.

Ezt nem azért írom ide, hogy elrontsam a kedvet. Azért, mert ha valaki fogyás reményében ül bele a jeges vízbe, az fog csalódni, és pont azt hagyja abba, aminek egyébként van értelme.

 

A hangulatra van a legjobb mérés

Ami engem a legjobban meglepett: a legmeggyőzőbb adatsor nem az immunrendszerről szól, hanem a közérzetről.

Egy 2023-as vizsgálatban harminchárom egészséges felnőtt ült be öt percre húszfokos vízbe, és előtte-utána mérték az érzelmi állapotukat és az agyi hálózataik működését. A résztvevők utána éberebbnek, figyelmesebbnek és lelkesebbnek írták le magukat, és kevésbé feszültnek. Egy másik, egyszeri merülést vizsgáló munka ugyanezt találta a hangulatra nézve.

A doktor úr ezt az adásban azzal magyarázta, hogy a hideg először vészreakciót vált ki, menekülnél belőle, aztán amikor kijössz, jön a megkönnyebbülés és vele a mély nyugalom. A mérések tehát alátámasztják, amit ő a saját tapasztalatából mond.

Az ő reggeli tanácsa ebből következik, és nekem ez tetszett a legjobban: ha valakinek nehéz napja lesz, álljon be hideg zuhany alá. Aki még nem szokta, az langyossal kezdje.

 

Ha edzel, van egy ára, amit érdemes tudni

Erről az adásban nem esett szó, de idekívánkozik, mert sokan pont emiatt merülnek jeges vízbe.

Az izomláz csökkentésére a hideg vizes merülés tényleg működik, ezt összefoglaló elemzések igazolják. Csakhogy ha valaki erőedzés után rendszeresen ezt csinálja, akkor ugyanez a hatás az izomépítés ellen dolgozik. Egy 2015-ös, tizenkét hetes vizsgálatban a merülést használó csoportnál a combizom tömegnövekedése lényegesen elmaradt a kontrollcsoportétól.

Ez nem ellenérv. Ez időzítés kérdése: verseny vagy megterhelő nap után hasznos, minden edzés után viszont nem az.

 

Amit a jeges víz nem bocsát meg

Itt jön az a rész, amit nem hagyhatok ki, mert az adásban a jégtörésről és a téli Balatonról is szó esett.

A hideg vízbe merülés első pillanataiban egy reflex indul be: az ember levegő után kap, majd akaratlanul kapkodni kezd. Ez körülbelül harminc másodpercnél a legerősebb, és a szakirodalom ezt az első néhány percet nevezi meg a legveszélyesebb szakaszként. A hideg vízben bekövetkező halálesetek többsége ide esik, és nem a kihűléshez, hanem ehhez a kezdeti reakcióhoz köthető.

A második dolog a szívre vonatkozik. A hideg egyszerre hozza működésbe a szervezet gyorsító és lassító szabályozását, és ez az ütközés ritmuszavart válthat ki. Ez elsősorban azt érinti, akinek már van szívbetegsége vagy magas vérnyomása, de egészséges embernél is előfordul.

Ebből következik az a három dolog, amit magamnak is felírtam. Fokozatosan kell hozzászokni, ahogy a doktor úr is mondta, és ahogy ő maga is tette, mert az öt-tíz fokos víz után jutott csak el a nullfokoshoz. Egyedül, felügyelet nélkül mély vízbe menni nem jó ötlet. És akinek szívbetegsége vagy magas vérnyomása van, az ne a rádióból döntse el, hanem az orvosától kérdezze meg.

 

Hova jutottam ezzel

A rovat két korábbi adásban a lázról és a szaunáról beszélt, és most ott tartunk, hogy a hideg ugyanoda vezet. Nekem a meleg jobban bejött, ezt az adásban is megmondtam.

De a hideg zuhanyt kipróbálom. Az nem kerül semmibe, nincs hozzá se merülőmedence, se barát, akinek a szaunájába be lehet kéredzkedni, és pont arra van rá a legjobb mérés, amire a leginkább szükségem lenne egy nehéz reggelen.

A jeges fürdővel meg majd meglátjuk. Gergőt mindenesetre megkérdezem.

Foto: AI