Kerülni kell a napot, vagy nem? Amit a hivatalos ajánlás pontosan mond

Kerülni kell a napot, vagy nem? Amit a hivatalos ajánlás pontosan mond

Nem tiltás áll benne, hanem percek és időpontok. Utánanéztünk, mennyi az annyi, és kire vonatkozik a szigorúbb változat.

 

Van két mondat, amit szinte mindenki hallott már, és mindkettőt szakembertől.

Az egyik az, hogy menjünk ki a napra, mert szükségünk van rá.

A másik az, hogy kerüljük a napot.

A kettő között az olvasó áll, aki nem tudja eldönteni, hogy akkor most kimenjen vagy ne, és általában úgy oldja meg, hogy nem gondol rá többet. Pedig a hivatalos ajánlás egyáltalán nem kétértelmű. Csak ritkán olvassa el bárki.

A Csak 10 perc augusztus 26-i adásában Szakács Tibor és Dr Mórik Gyula a napfényről beszélgetett. A beszélgetés a cikk mellett meghallgatható. Ez az írás egyetlen dolgot csinál: megnézi, mi áll ténylegesen az ajánlásokban.

 

Az ajánlás nem tilt, hanem küszöböt mond

Az Egészségügyi Világszervezet ultraibolya sugárzásról szóló tájékoztatója egyetlen számhoz köti a védekezést.

Napvédelem akkor javasolt, amikor az UV-index eléri a hármat.

Ez alatt nem javasol védekezést az átlagos felnőttnek. Nem azért, mert megfeledkezik róla, hanem mert nincs mitől.

Ugyanez a tájékoztató azt is kimondja, hogy bizonyos mennyiségű UV-sugárzás jótékony az egészségre, különösen a D-vitamin miatt.

Vagyis a szervezet, amelyik a legszigorúbban beszél a bőrrákról, ugyanabban a dokumentumban mondja ki, hogy egy adag napfényre szükségünk van. A kettő nem mond ellent egymásnak. A mennyiségről szólnak.

És egyetlen helyen sem javasolja, hogy ne tartózkodjunk a szabadban.

 

Percben is megmondja, és a napszakot is

A magyar nyelvű, gyakorlati változat még konkrétabb. Az Országos Környezetegészségügyi Intézet összeállítása, amely a WHO Sun Protection kiadványának ajánlásaira épül, és az Országos Meteorológiai Szolgálat oldalán érhető el, UV-index szerint adja meg a napon tölthető időt.

Gyenge sugárzásnál, tehát hármas index alatt, hatvan percnél kevesebb a javasolt idő.

Három és öt között harminc-negyvenöt perc.

Öt és hét között nagyjából húsz perc.

Hét felett húsz perc, de már csak tizenegy óra előtt vagy három óra után.

Nyolc felett tizenegy és tizenöt óra között az ajánlás az árnyék.

És van egy szabály, amit érdemes külön kiemelni, mert ez az, ami a legtöbb ember napirendjébe belefér: tizenegy óra előtt és tizenöt óra után a fenti idők kétszerese is megengedhető.

Érzékenyebb bőrűeknek és kisgyerekeknek mindenhol kevesebb. A csecsemő helye az árnyék.

Ez tehát nem tiltás. Ez egy adagolási táblázat.

 

Ami még figyelmet érdemel...

Ugyanennek a dokumentumnak van egy mondata, amiből tényleg tiltást lehet hallani.

Szó szerint ez áll benne: a helyes magatartás tehát ésszerűen kerülni a napot, ismerni bőrtípusunkat, és ennek megfelelően napozni. Ez a fordulat magyarázza meg, honnan ered a félreértés.

Mert ha valaki csak ezt a mondatot hallja, a rendelőben, két perc alatt, magyarázat nélkül, abból nem az jön le, hogy a hetes UV-index melletti déli órákat kerülje. Abból az jön le, hogy a nap veszélyes, és jobb bent maradni.

Pedig a mondat közvetlenül az extrém sugárzásról szóló rész után áll, és arra vonatkozik.

Érdemes tehát pontosan érteni, mit jelent az ésszerűen szó. Nem azt, hogy kevesebbet a semminél. Azt, hogy annyit, amennyit a bőrtípus és az aznapi UV-index elbír.

 

Kinek szól tényleg a szigorúbb változat

Van, akinek az óvatosság nem általános jó tanács, hanem személyre szóló.

A Világszervezet tájékoztatója négy csoportot nevez meg, akiknél a kockázat magasabb: a világos bőrűeket, a sok anyajegyűeket, a gyermekeket és serdülőket, illetve azokat, akik fényérzékenyítő gyógyszert szednek.

Ez a negyedik az, amiről a legkevesebbet beszélünk, pedig ez érint a legtöbb embert váratlanul. Vannak gyógyszerek, amelyek mellett a bőr sokkal hamarabb reagál a napfényre, mint egyébként. Aki ilyet szed, annál a szokásos húsz perc is sok lehet.

Ezért nem adunk itt hatóanyaglistát. Nem azért, mert nem lehetne, hanem mert egy listából az olvasó vagy a saját gyógyszerét diagnosztizálja, vagy ami rosszabb, abbahagyja a szedését.

Az útvonal ehelyett ennyi, és ez mindenkinek elérhető.

Vedd elő a doboz mellől a betegtájékoztatót, és keresd meg benne a fényérzékenység szót. Ha nem találod, a gyógyszerésznek elég megmutatni a dobozt, és egy perc alatt megmondja.

Ha pedig az orvosod mondta neked, hogy kerüld a napot, akkor a következő alkalommal érdemes egyetlen kérdést feltenni: ez most a bőrtípusom miatt van, egy gyógyszer miatt, vagy egy betegség miatt, és mennyi az, ami még belefér?

A válasz általában nem nulla. De ezt tőle kell megkérdezni, nem egy cikkből kitalálni.

 

Három hiedelem, ami miatt sokan rosszul mérik

A fenti számok csak akkor érnek valamit, ha az ember jól ítéli meg a helyzetet. A hivatkozott összeállítás három olyan tévhitet is felsorol, amelyek pont ezt rontják el.

A lebarnult bőr nem véd meg. Fehér bőrűeknél a barnaság mindössze négyes faktorú krémnek megfelelő védelmet ad. Aki azért marad tovább kint, mert már lebarnult, rosszul számol.

Felhős napon is le lehet égni. A napsugárzás nyolcvan százaléka áthatol a vékony felhőrétegen, a fátyolos égbolt pedig inkább növeli az UV-sugárzás erősségét.

A leégést nem érezni. A meleget a látható és az infravörös sugarak okozzák, a leégést nem azok. Ezért nem lehet a bőrünk hőérzetére hagyatkozni.

 

Amit ebből holnap használni tudsz

Nézd meg az aznapi UV-indexet, ahogy a hőmérsékletet is megnézed. Hármas alatt nyugodtan kimehetsz. Fölötte tartsd magad a percekhez, és tolod a kinttartózkodást tizenegy elé vagy három utánra, mert akkor a duplája is belefér.

A rovat korábban is foglalkozott ezzel a kérdéssel, és ugyanoda jutott. Írtunk arról, hogy a napfény nem gyógyszer, de nem is ellenség, és arról, hogy nagyjából negyed óra elég belőle.

Ez a cikk egyetlen dolgot tesz hozzá. Azt, hogy a hivatalos ajánlás sem mond mást.

Nem azt írják, hogy ne menj ki. Azt írják, hogy meddig maradj.