A memóriazavar nem mindig az öregedés jele: ez állhat a háttérben

A memóriaromlás nem mindig az, aminek hisszük

A beszélgetés egy hétköznapi történettel indult: egy férfi arra panaszkodott, hogy romlik a látása és egyre rosszabb a memóriája, mégsem gondolja magát betegnek.

Dr. Mórik Gyula szerint az ilyen tünetek mögött nagyon gyakran anyagcsere-problémák állnak — például magas vércukorszint vagy inzulinrezisztencia.

Ez azért különösen veszélyes, mert a magas inzulinszint sokáig teljesen tünetmentes lehet.

A szervezet viszont közben már csendben szenved.

A kutatások egyre erősebben mutatják, hogy a krónikusan magas vércukor és az inzulinrezisztencia nemcsak a szívet és az ereket károsíthatja, hanem az agyi működést is befolyásolhatja. Több neurológiai kutatás már „3-as típusú diabéteszként” emlegeti az Alzheimer-kór bizonyos formáit az inzulin-anyagcserével való kapcsolat miatt.

 

Az agyunkat ma már szinte semmire nem használjuk

Van azonban egy másik, sokkal hétköznapibb ok is. Egyszerűen elkényelmesedtünk.

Régen telefonszámokat tudtunk fejből. Fejben tájékozódtunk. Utcaneveket memorizáltunk. Térképeket hajtogattunk. Versekre emlékeztünk.

Ma?

A telefon emlékszik helyettünk. GPS navigál. A mesterséges intelligencia ír. A fordítóprogram gondolkodik. A keresőmotor „tudja” az információt.

Mi pedig egyre kevésbé terheljük az agyunkat.

A beszélgetés egyik legerősebb gondolata talán éppen ez volt: ma már a memóriahasználat lassan luxussá válik.

 

A jelenség, amit szinte mindenki ismer

Ismerős helyzet?

Valaki bemutatkozik. Kezet fogtok.
Fél perccel később már fogalmad sincs, hogy hívták. Sokan ezt memóriazavarnak hiszik.

Pedig a legtöbbször nem az.

Hanem figyelemhiány. Az agy ugyanis három lépésben rögzíti az információt:

1. Figyelem
2. Ismétlés
3. Kapcsolás valamilyen élményhez vagy emlékhez

És itt bukunk el már az első másodpercben. Miközben a másik ember beszél, mi már azon gondolkodunk, hogy mit válaszoljunk neki. Nem figyelünk igazán. Az információ pedig egyszerűen nem épül be.

 

Az agy pontosan úgy működik, mint egy izom

Talán ez a legfontosabb felismerés. Az agy nem „megromlik”., hanem alkalmazkodik ahhoz, ahogyan használjuk.

Ha nem kap kihívást, leépít bizonyos funkciókat.
Ha viszont rendszeresen stimuláljuk, elképesztően képes fejlődni még idősebb korban is.

A Harvard Medical School kutatásai szerint az új készségek tanulása, a nyelvtanulás, a memóriajátékok és a mentális kihívások bizonyítottan segíthetnek lassítani az életkorral összefüggő kognitív hanyatlást.

Vagyis az agy valóban „edzhető”.

 

A legegyszerűbb agytornák sokszor a leghatásosabbak

Nem kell bonyolult dolgokra gondolni.

A beszélgetésben több olyan hétköznapi technika is előkerült, amely valójában komoly mentális tréning:

• verstanulás
• nyelvtanulás
• keresztrejtvény
• nevek tudatos ismétlése
• latin idézetek memorizálása
• fejben történő feladatmegoldás

Az egyik legérdekesebb példa az úgynevezett „extrém keresztrejtvényfejtés” volt: a szavak beírása nélkül, fejben megjegyezni az egész rejtvény szerkezetét.

Elsőre furcsán hangzik. De pontosan ez a lényeg. Az agynak kihívás kell.

 

A modern világ csendben tompítja a figyelmünket

A probléma nemcsak az, hogy kevesebbet memorizálunk, hanem az is, hogy az agyunk szinte folyamatosan túlterhelt.

Értesítések. Közösségi média. Folyamatos információáradat. Párhuzamos figyelem. Az idegrendszerünk szinte soha nincs valódi fókuszállapotban. Ez pedig hosszú távon rontja a koncentrációt, a rövid távú memóriát és a mentális teljesítményt. Sokan ezért érzik úgy negyven-ötven éves kor körül, hogy „nem olyan az agyuk, mint régen”, és lehet, hogy nem az életkor az első számú ok. Hanem az életmód.

 

Az egyik legfontosabb kérdés: használod még az agyadat?

A modern technológia rengeteg terhet levesz rólunk. Ez önmagában nem baj.

A kérdés inkább az: Marad-e még bármi, amit valóban az agyunk végez?

Mert ha mindent kiszervezünk a telefonunknak, az algoritmusoknak és a mesterséges intelligenciának, akkor az agy előbb-utóbb alkalmazkodik ehhez. És elkezd „spórolni”. A memória ugyanis nem velünk született adottság. Hanem napi használat kérdése.