Miért élnek kevesebb ideig a férfiak? Nem csak a genetika tehet róla

Miért élnek kevesebb ideig a férfiak? Nem csak a genetika tehet róla

A statisztikák régóta ugyanazt mutatják. A férfiak átlagosan rövidebb ideig élnek, mint a nők. Sokan ezt egyszerűen a genetikával magyarázzák. Mások szerint a biológia eldönti a kérdést, ezen úgysem lehet változtatni.

A valóság azonban jóval árnyaltabb.

A kutatások szerint a különbséget nem kizárólag örökölt tényezők okozzák. Legalább ennyire fontos szerepet játszik az életmód, a stressz, a társadalmi elvárások és az a szemlélet, amely szerint a férfinak mindig erősnek kell lennie, mindig teljesítenie kell, és soha nem mutathat gyengeséget. A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete éppen az volt, hogy ezek a láthatatlan terhek hosszú távon komoly egészségügyi következményekkel járhatnak.

 

A versengés már gyermekkorban elkezdődik

Kevés fiú nő fel úgy, hogy ne hallaná legalább egyszer:

„Miért nem te lettél az első?”

„Ki nyerte meg?”

„Lehettél volna jobb is.”

A beszélgetés szerint már egészen kisgyermekkorban olyan teljesítményelvárásokkal találkoznak a fiúk, amelyek folyamatos összehasonlításra ösztönzik őket. Nem az számít, hogy fejlődtek-e önmagukhoz képest, hanem hogy jobbak voltak-e másoknál.

Ez a szemlélet később is velük marad.

Jobb állás. Nagyobb ház. Drágább autó. Magasabb fizetés.

A verseny sokszor soha nem ér véget.

 

A siker ára néha túl magas

Az egészséges ambíció önmagában természetesen nem probléma. Sőt.

A célok motiválnak, fejlődésre ösztönöznek és önbizalmat adhatnak. A gond akkor kezdődik, amikor a teljesítmény válik az önértékelés egyetlen mércéjévé.

A beszélgetésben is elhangzott, hogy sok férfi úgy érzi: mindig többet kell dolgoznia, többet kell keresnie, többet kell felmutatnia. Közben gyakran háttérbe szorul a pihenés, a család, a saját egészség és még az alapvető regeneráció is.

A szervezet azonban előbb-utóbb jelzi, ha túl nagy a terhelés.

 

A stressz nemcsak fejben létezik

A krónikus stressz nem pusztán kellemetlen érzés. Mérhető biológiai következményei vannak.

A tartós stressz fokozza a kortizol és más stresszhormonok termelődését, emelheti a vérnyomást, hozzájárulhat az inzulinrezisztencia kialakulásához, növelheti a gyulladásos folyamatok aktivitását, és hosszú távon emelheti a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A beszélgetésben is elhangzott, hogy a férfiak jelentős része folyamatos belső nyomás alatt él, miközben ritkán kér segítséget, és sokszor saját szükségleteit helyezi a sor végére.

 

Mit mutatnak a számok?

A statisztikák valóban jelentős különbséget mutatnak a férfiak és a nők várható élettartama között.

Az Eurostat és az OECD adatai szerint a magyar férfiak várható élettartama ma is több évvel elmarad a nyugat-európai országokétól, miközben Ausztriában a férfiak átlagosan lényegesen tovább élnek.

A különbség hátterében több tényező állhat:

• magasabb dohányzási és alkoholfogyasztási arány,
• kedvezőtlenebb táplálkozási szokások,
• kevesebb rendszeres testmozgás,
• ritkább szűrővizsgálatok,
• valamint a tartós pszichés stressz.

A kutatók hangsúlyozzák, hogy ezek közül számos tényező életmódváltással befolyásolható.

 

A „mindig több” csapdája

A beszélgetés egyik legfontosabb gondolata az volt, hogy sok férfi nem a saját céljaihoz méri magát.

Hanem másokéhoz.

Ha a szomszéd új autót vesz. Ha egy kolléga nagyobb házat épít. Ha egy ismerős egzotikus nyaralásra utazik.

Akkor könnyen megszületik az érzés: „Nekem is ezt kellene elérnem.”

Ez az állandó összehasonlítás azonban soha nem ér véget. Mindig lesz valaki, akinek többje van.

A pszichológia ezt szociális összehasonlításnak nevezi, és számos kutatás igazolja, hogy a folyamatos másokhoz mérés csökkentheti az elégedettséget, növelheti a stresszt és ronthatja a mentális jóllétet.

 

Az „elég jó” sokszor egészségesebb, mint a tökéletes

Talán ez volt az adás legfontosabb mondata.

„Az elég jó, pont elég.”

A modern pszichológia is egyre többet foglalkozik a perfekcionizmussal.

A kutatások szerint a túlzott maximalizmus nem feltétlenül vezet jobb teljesítményhez. Sokkal gyakrabban társul:

• kiégéssel,
• szorongással,
• alvászavarokkal,
• depresszióval,
• és krónikus stresszel.

Az egészséges törekvés nem azt jelenti, hogy feladjuk a fejlődést, hanem azt, hogy elfogadjuk: nem kell minden helyzetben tökéletesnek lennünk ahhoz, hogy értékesek legyünk.

 

A hosszabb élet nem szerencse kérdése

Természetesen senki sem tudja teljesen befolyásolni, meddig él.

A genetika is számít. A véletlen is számít. De a mindennapi döntéseink is.

A rendszeres mozgás. A kiegyensúlyozott táplálkozás. A megfelelő alvás. A stressz kezelése. A családi kapcsolatok.

És talán a legfontosabb annak felismerése, hogy nem kell minden versenyt megnyerni. Mert lehet, hogy végül nem az nyer igazán, aki a legtöbbet dolgozta, hanem az, aki közben megőrizte az egészségét, az emberi kapcsolatait és örömét is az életben.