Egyre több fiatalt érint a rák – a háttérben ez a meglepő ok állhat

Egyre több fiatalt érint a rák – a háttérben ez a meglepő ok állhat

Sokakat megdöbbent, hogy ma már nem csak az idősebb korosztály körében diagnosztizálnak daganatos betegségeket. Egyre több harmincas, sőt húszas éveiben járó ember szembesül olyan diagnózissal, amelyet korábban jellemzően az időskorhoz kötöttek.

Mi változott meg az elmúlt évtizedekben? Miért tolódik egyre fiatalabb életkor felé a daganatos betegségek megjelenése?
A témáról Dr. Mórik Gyula beszélt egy rádióinterjúban, ahol egy olyan összefüggésre hívta fel a figyelmet, amelyről még mindig kevesebbet beszélünk a szükségesnél.

Nem a harc a legjobb stratégia, hanem az elkerülés

A daganatos betegségekről sokszor úgy gondolkodunk, mint egy olyan ellenségről, amelyet majd a modern orvostudomány legyőz. A valóság azonban ennél jóval árnyaltabb.

A szakember szerint vannak olyan betegségek, amelyekkel jobb soha nem összecsapni. Ide tartoznak a neurodegeneratív kórképek – például az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór –, illetve a daganatos betegségek is. Nem azért, mert ne lennének kezelhetők, hanem azért, mert még a sikeres küzdelem is rendkívül nagy testi és lelki terhet jelenthet.

A legfontosabb cél ezért nem a betegség legyőzése, hanem a kialakulásának megelőzése. Ez a szemlélet ma különösen aktuális, amikor a daganatos esetek száma világszerte emelkedik, és egyre több fiatal érintett.

A csendes kockázat, amelyet sokan alábecsülnek

Amikor a daganatok okairól beszélünk, a legtöbben a dohányzásra, az alkoholfogyasztásra vagy a környezeti szennyezésre gondolnak. Van azonban egy tényező, amely szinte minden fejlett országban robbanásszerűen terjed: az elhízás.

Az elmúlt harminc évben drámaian nőtt a túlsúlyos és elhízott gyermekek aránya. Az Egyesült Államokban a 2–19 éves korosztály több mint egyharmada túlsúlyos vagy elhízott, de Magyarországon is aggasztó a helyzet. A szakértő szerint a gyermekkori túlsúly ma már nem esztétikai kérdés, hanem komoly egészségügyi kockázat.

A probléma ráadásul nem vár évtizedeket. A szervezetben zajló káros folyamatok már fiatal korban elkezdődhetnek.

A hasi zsír nem csak energiaraktár

Sokan még mindig úgy tekintenek a testzsírra, mint egyszerű energiatartalékra. A modern kutatások azonban egészen mást mutatnak. A zsigeri, vagyis a hasi szervek körül felhalmozódó zsír aktív hormontermelő szövetként működik. Olyan gyulladáskeltő anyagokat bocsát ki, amelyek hosszú távon károsíthatják a szervezet működését.

A krónikus, alacsony fokú gyulladás és az úgynevezett oxidatív stressz olyan környezetet teremthet, amely kedvez a daganatos sejtek kialakulásának és szaporodásának. A kutatók ma már több daganattípus esetében is igazolt kapcsolatot találtak az elhízás és a rák kialakulása között.

Mely daganatoknál nőhet a kockázat?

A tudományos adatok szerint a túlsúly és az elhízás összefüggésbe hozható többek között:

• a vastagbélrákkal,
• az emlőrák bizonyos típusaival,
• a hasnyálmirigyrákkal,
• a májrákkal,
• a veserákkal,
• valamint a méhtestrákkal.

A szakértő által idézett adatok szerint a túlsúly közvetlenül 13 különböző daganattípus kialakulásával mutat kapcsolatot.

Miért veszélyeztetettek a mai fiatalok?

A válasz nem egyetlen tényezőben keresendő. Az elmúlt húsz évben jelentősen átalakult az életmódunk:

• kevesebb mozgás,
• több ülőmunka,
• több képernyő előtt töltött idő,
• energiadús, ultrafeldolgozott élelmiszerek,
• magas cukorfogyasztás,
• rendszertelen alvás.

A gyermekek és fiatalok életéből sok esetben eltűntek azok a spontán mozgásformák, amelyek korábban természetes részei voltak a mindennapoknak. A fogócska, a kerékpározás, a görkorcsolya vagy az udvari játék helyét egyre gyakrabban a digitális szórakozás veszi át. Ez nemcsak a testsúlyra hat, hanem az anyagcserére, a hormonháztartásra és az immunrendszer működésére is.

Nem a félelem a cél, hanem a felismerés

A daganatos betegségek kialakulása természetesen soktényezős folyamat. Nem lehet minden esetet a túlsúllyal magyarázni, és nem minden túlsúlyos ember lesz daganatos beteg. A tudományos bizonyítékok ugyanakkor egyre erősebben mutatják, hogy a testsúly, az életmód és a daganatos kockázat között szoros kapcsolat áll fenn.

A jó hír az, hogy ezen a területen valódi befolyásunk van a saját egészségünkre. Már néhány kilogramm fogyás, a rendszeres mozgás, a megfelelő alvás és a feldolgozott élelmiszerek csökkentése is mérhető pozitív hatást gyakorolhat a szervezet működésére. A kérdés tehát nem az, hogy lehet-e mindent megelőzni, hanem az, hogy mennyit teszünk meg ma azért, hogy a jövőben kisebb legyen a kockázat.