Sokan ezért nem tudnak lefogyni — és nem azért, mert gyenge az akaraterejük

Lehet, hogy nem a kalóriával van a baj?

Egyre több szakértő kérdőjelezi meg a fogyókúrák legismertebb szabályát

„Egyél kevesebbet, mozogj többet.”

Évtizedeken keresztül ez volt a fogyás szentírása. Kalóriaszámolás, zsírszegény étrendek, light termékek, koplalás — emberek milliói próbálták követni ugyanazt az egyszerű receptet. Mégis egyre több a túlsúlyos, az inzulinrezisztens és a cukorbeteg ember.

Felmerül a kérdés: mi van akkor, ha a probléma sokkal összetettebb annál, mint hogy „túl sok kalóriát eszünk”?

A rádióbeszélgetés egyik legerősebb üzenete pontosan ez volt: a túlsúly nem egyetlen okból alakul ki, ezért nincs mindenkire működő univerzális megoldás sem.

A zsíroktól való félelem egész generációkat formált át

A 80-as és 90-es évek táplálkozási ajánlásai szinte démonizálták a zsírfogyasztást.

A boltok polcait elárasztották a:

• zsírszegény joghurtok,
• light termékek,
• margarinok,
• cukrozott müzlik,
• „egészséges” gabonapelyhek.

A tudomány azonban azóta sokat változott.

A The Lancet egyik nagy visszhangot kiváltó elemzése szerint az egészséges zsírok démonizálása hosszú ideig félrevezethette a táplálkozási ajánlásokat. Több modern kutatás szerint nem önmagában a zsírbevitel, hanem az ultrafeldolgozott élelmiszerek és a túlzott cukorfogyasztás jelenthetik a nagyobb problémát.

Dr. Dariush Mozaffarian táplálkozáskutató szerint:
„Az emberek nem tápanyagokat esznek, hanem ételeket — és az ételek összetett hatásait kell vizsgálni.”
(Forrás: Tufts University Friedman School of Nutrition Science)

 

A kalóriaszámolás túl egyszerű magyarázat lehet

A beszélgetés egyik legélesebb kritikája a „kalóriadeficit mindenre megoldás” szemléletet érte. Mert bár matematikailag logikusnak tűnik, a valóság ennél jóval bonyolultabb.

Nem ugyanaz történik a szervezetben, ha valaki:

• stressz miatt eszik túl sokat,
• hormonális problémákkal küzd,
• kialvatlan,
• ultrafeldolgozott ételeken él,
• vagy érzelmi evővé vált.

A szervezet működését ugyanis nem csak a kalória határozza meg, hanem:

• hormonális folyamatok,
• inzulinválasz,
• alvásminőség,
• bélflóra,
• stresszterhelés,
• és pszichológiai minták is.

A Stanford University kutatói szerint két azonos kalóriatartalmú étrend teljesen eltérő anyagcsere-hatást válthat ki különböző embereknél.

 

Nem az akaraterő gyenge — sokszor a rendszer hibás

Sokan évekig hibáztatják magukat azért, mert „nem tudnak kitartani”. Pedig a háttérben gyakran egészen más áll. A műsorban több olyan ok is elhangzott, amely önmagában képes lehet testsúlynövekedést fenntartani:

Stresszevés

Krónikus stressz esetén a kortizolszint emelkedik, ami fokozhatja az étvágyat — különösen a cukros, gyors energiát adó ételek iránt.

Alváshiány

A kevés alvás felboríthatja a leptin és ghrelin hormonok működését, amelyek az éhség- és jóllakottságérzetet szabályozzák.

A Mayo Clinic szerint már néhány rosszul aludt éjszaka is jelentősen növelheti a kalóriabevitelt.

Ultrafeldolgozott ételek problémája

Az ultrafeldolgozott termékek gyakran úgy készülnek, hogy túlevésre ösztönözzenek.

Egy NIH-kutatásban azok az emberek, akik ilyen ételeket fogyasztottak, napi átlagban több száz kalóriával ettek többet — anélkül, hogy ezt tudatosan észrevették volna.

 

A fogyás nem büntetés — hanem okkeresés

Talán ez volt a beszélgetés legemberibb gondolata. A tartós változáshoz nem elég pusztán „kevesebbet enni”.

Meg kell érteni:

• miért alakult ki a túlsúly,
• milyen szokások tartják fenn,
• milyen hormonális vagy lelki folyamatok állnak mögötte,
• és hol van a valódi kiváltó ok.

Mert teljesen más megoldás kell annak,

• aki stresszből eszik,
• aki kialvatlan,
• aki érzelmi evő,
• vagy aki egyszerűen egész életében rossz táplálkozási mintákat látott maga körül.

 

Van egy pont, amikor már nem lehet halogatni

A beszélgetés vége különösen őszinte lett. Elhangzott egy fontos mondat:

„Van olyan pillanat, amikor már nincs B opció.”

Ez talán keményen hangzik, mégis sokakat érint. A magas vércukor, a hasi elhízás, a magas vérnyomás vagy a krónikus gyulladás hosszú ideig csendben rombolhatja a szervezetet, és sok ember csak akkor kezd változtatni, amikor már megérkezik egy komoly diagnózis. Pedig a szervezet gyakran évekkel korábban küldi a figyelmeztető jeleket.