A sejtek rejtett erőművei: lehet, hogy a krónikus betegségek valódi oka mélyebben van, mint gondolnánk?

A sejtek rejtett erőművei: lehet, hogy a krónikus betegségek valódi oka mélyebben van, mint gondolnánk?

Mi köti össze a cukorbetegséget, a magas vérnyomást, a szívbetegségeket, az autoimmun kórképeket és az öregedést? Első pillantásra semmi. Más szerveket érintenek, más tüneteket okoznak, más kezelést igényelnek.

A modern kutatások azonban egyre gyakrabban mutatnak rá egy közös nevezőre: a sejtek energiatermelésének zavarára, amelynek központi szereplői az apró sejtszervecskék, a mitokondriumok.

 

Mitokondriumok: az apró erőművek, amelyek nélkül nem létezne élet

Minden sejtünkben – néhány kivételtől eltekintve – több száz vagy akár több ezer mitokondrium dolgozik. Feladatuk egyszerűnek tűnik: energiát termelni.

Pontosabban azt az ATP nevű molekulát előállítani, amely nélkül sem az izmok, sem az agy, sem a szív, sem az immunrendszer nem tud megfelelően működni.

A beszélgetésben találó hasonlat hangzott el: ezek a szervezet apró „erőművei”, amelyek folyamatosan energiával látják el a sejteket. Ha ezek teljesítménye csökken, az egész szervezet működése romolhat.

 

A COVID egy váratlan összefüggésre világított rá

A világjárvány első hónapjaiban sokan azt feltételezték, hogy elsősorban a súlyos tüdőbetegek lesznek veszélyben. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb képet mutatott.

A legsúlyosabb lefolyású esetek között nagy arányban jelentek meg:

• cukorbetegek,
• elhízással élők,
• szív- és érrendszeri betegek,
• vesebetegek,
• autoimmun betegséggel élők.

A beszélgetés ezt a jelenséget emelte ki, és arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeknek a krónikus betegségeknek közös biológiai háttere is lehet: a sejtek energiaellátásának zavara.

Fontos hozzátenni, hogy a COVID súlyosságát számos tényező – például az életkor, az immunrendszer állapota és más társbetegségek – együttesen befolyásolta. A mitokondriumok szerepe jelenleg is intenzív kutatás tárgya.

 

Mi történik, ha elfogy az energia?

Képzeljünk el egy házat. Eddig minden működött.

Világítás.

Mosógép.

Hűtő.

Fűtés.

Most azonban az áramtermelés hirtelen a harmadára csökken. Mi történik?

Nem lehet mindent egyszerre működtetni. Valami leáll.

Pontosan ezt a hasonlatot használta a beszélgetés is a mitokondriumok működésének szemléltetésére. Ha a sejtek kevesebb energiát képesek előállítani, a szervezet kénytelen rangsorolni a feladatait, és bizonyos működések hatékonysága romolhat.

Ez természetesen nem egyik napról a másikra történik. Hanem lassú folyamatként.

 

Az öregedés nemcsak az évekről szól

A tudomány ma már úgy tekint a mitokondriumokra, mint az öregedés egyik kulcsszereplőjére.

Az életkor előrehaladtával a mitokondriumok:

• kevésbé hatékonyan termelnek energiát,
• érzékenyebbé válnak a károsító hatásokra,
• és lassabban újulnak meg.

Ehhez hozzájárulhat:

• a mozgásszegény életmód,
• a krónikus stressz,
• a dohányzás,
• az alváshiány,
• az egészségtelen táplálkozás,
• valamint egyes betegségek is.

A beszélgetés szerint a modern életmód jelentős terhet ró ezekre az apró sejtszervecskékre, ami hosszú távon az energiaellátás romlásához vezethet.

 

Miért fontos ez az immunrendszer szempontjából?

Amikor egy vírus vagy baktérium megtámadja a szervezetet, az immunrendszernek rendkívül sok energiára van szüksége. Az immunsejtek ilyenkor intenzív osztódásba és védekezésbe kezdenek. Ehhez azonban megfelelően működő mitokondriumokra van szükség. Ezért vizsgálják ma világszerte, hogy a mitokondriumok állapota miként befolyásolhatja a fertőzések lefolyását és a szervezet regenerációs képességét.

A kutatások szerint ez fontos tényező lehet, de természetesen nem az egyetlen.

 

Gondoskodhatunk a mitokondriumainkról?

A jó hír az, hogy igen. A jelenlegi tudományos eredmények alapján a mitokondriumok működését kedvezően befolyásolhatja:

• a rendszeres, de nem túlzásba vitt mozgás,
• a megfelelő regeneráció,
• a jó alvás,
• a kiegyensúlyozott táplálkozás,
• a testsúly rendezése,
• a dohányzás kerülése,
• és a tartós stressz csökkentése.

Érdekes módon ezek ugyanazok az életmódbeli tényezők, amelyekről az egészség nyolc pillérét bemutató korábbi részekben is szó esett. Nem véletlenül.

 

Az energia nemcsak a teljesítményünket határozza meg

A mitokondriumok világa elsőre távoli biológiai részletnek tűnhet. Pedig valójában minden nap érezzük a működésüket.

Amikor könnyen elfáradunk.
Amikor lassabban regenerálódunk.
Amikor nehezebben koncentrálunk.
Vagy amikor egy betegségből hosszabban épülünk fel.

A tudomány egyre inkább arra utal, hogy az egészség megőrzése nem csupán arról szól, hogy elkerüljük a betegségeket, hanem arról is, hogy megőrizzük sejtjeink energiatermelő képességét. Mert minden mozdulatunk, minden gondolatunk és minden gyógyulási folyamatunk ott kezdődik. A sejtjeinkben.