Mozgás, böjt és szauna: három természetes fegyver, amelyről egyre többet mond a tudomány

Amikor a daganatos betegségek megelőzéséről vagy kezeléséről beszélünk, a legtöbben gyógyszerekre, műtétekre vagy modern orvosi technológiákra gondolnak.

Pedig a kutatók egyre intenzívebben vizsgálják azokat a hétköznapi életmódbeli tényezőket is, amelyek képesek befolyásolni a szervezet védekezőképességét. Különösen három terület került az utóbbi években a figyelem középpontjába: a rendszeres mozgás, az időszakos böjt és a hőterhelés, például a szaunázás.

Bár ezek önmagukban nem helyettesítik az orvosi kezeléseket, a tudomány egyre több bizonyítékot talál arra, hogy jelentős szerepet játszhatnak az egészség megőrzésében és bizonyos betegségek kockázatának csökkentésében.

 

A szervezetnek néha szüksége van kihívásokra

Első hallásra furcsán hangozhat, de az emberi test nem attól válik erősebbé, hogy folyamatos kényelemben él. A szervezet fejlődésének egyik alapja az alkalmazkodás. Amikor mozgunk, böjtölünk vagy szaunázunk, valójában egy kisebb stresszhatás éri a testünket. Ez a stressz azonban nem károsító, hanem olyan inger, amely válaszreakciókat indít el a sejtekben.

A szervezet ilyenkor javító mechanizmusokat aktivál, fokozza a védekezőrendszer működését és ellenállóbbá válik a későbbi terhelésekkel szemben. A tudomány ezt a jelenséget hormézisnek nevezi.

 

A mozgás több, mint egyszerű testedzés

Az előző évek kutatásai egyre világosabban mutatják, hogy a rendszeres fizikai aktivitás nem csupán az izmokat vagy a szív- és érrendszert erősíti.

A mozgás közben olyan folyamatok indulnak be, amelyek:

• fokozzák az immunrendszer működését,
• javítják az inzulinérzékenységet,
• csökkentik a krónikus gyulladásokat,
• és támogatják a sejtek egészséges működését.

A beszélgetésben elhangzott, hogy bizonyos daganattípusok esetében a mozgás még a terápiás eredményekre is kedvező hatással lehet.

A kutatók különösen az emlőrák, a vastagbélrák és a prosztatadaganatok esetében találtak biztató összefüggéseket a rendszeres mozgás és a jobb túlélési mutatók között.

 

A böjt: amikor a szervezet takarékos üzemmódra kapcsol

A modern ember szinte folyamatosan eszik. Reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna, vacsora, majd gyakran még esti nassolás is. Evolúciós szempontból azonban ez egyáltalán nem természetes állapot.

Az emberi szervezet hosszú időn keresztül úgy fejlődött, hogy időszakosan kevesebb táplálék állt rendelkezésre. A böjt során a sejtek olyan folyamatokat indítanak be, amelyek elősegíthetik a hibás alkotórészek eltávolítását és a hatékonyabb működést.

A szakértő szerint a daganatos sejtek különösen érzékenyek lehetnek erre a fajta stresszhelyzetre.

Ez az egyik oka annak, hogy a kutatások ma már vizsgálják az időszakos böjt és bizonyos daganatkezelések együttes alkalmazásának lehetőségeit is. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ilyen esetekben minden változtatás kizárólag a kezelőorvossal egyeztetve történhet.

 

A szauna nem csak kikapcsolódás

Sokan a szaunára elsősorban wellness élményként tekintenek. A hőterhelés azonban komoly élettani hatásokkal jár.

A magas hőmérséklet fokozza a vérkeringést, növeli bizonyos védőfehérjék termelődését, és olyan adaptációs folyamatokat indíthat el, amelyek hozzájárulhatnak a szervezet ellenálló képességének javításához.

A kutatók különösen az úgynevezett hősokkfehérjék szerepét vizsgálják, amelyek segíthetnek a sejtek védelmében különböző stresszhatások esetén.

Bár a szauna önmagában természetesen nem daganatellenes kezelés, egyre több adat utal arra, hogy a rendszeres hőterhelés kedvezően hathat az általános egészségi állapotra.

 

Mit mond a tudomány?

A szakmai háttér különösen érdekes ezen a területen.

A rangos tudományos folyóiratokban megjelent kutatások szerint a rendszeres fizikai aktivitás számos daganattípus esetében összefüggésbe hozható az alacsonyabb halálozási és kiújulási kockázattal. Az Amerikai Klinikai Onkológiai Társaság (ASCO) és a World Cancer Research Fund (WCRF) ajánlásai is hangsúlyozzák a mozgás jelentőségét a daganatos betegek életminőségének javításában és a hosszú távú egészségmegőrzésben.

Az időszakos böjt kapcsán egyre több preklinikai és klinikai kutatás vizsgálja, hogyan befolyásolhatja a sejtek stressztűrését és az anyagcsere-folyamatokat. Valter Longo, a University of Southern California kutatója több tanulmányában is bemutatta, hogy a böjt bizonyos körülmények között fokozhatja a sejtek alkalmazkodóképességét és érzékenyebbé teheti a daganatos sejteket a kezelésekre.

A szaunázás egészségügyi hatásairól a finn Kuopio Ischaemic Heart Disease Study eredményei váltak ismertté, amelyek szerint a rendszeres szaunahasználat összefüggést mutathat kedvezőbb egészségügyi mutatókkal és alacsonyabb halálozási kockázattal. Bár ezek az eredmények nem kizárólag daganatokra vonatkoznak, jól mutatják, hogy a kontrollált hőterhelés jelentős élettani hatásokkal rendelkezik.

 

A valódi kérdés nem az, hogy működik-e

Hanem az, hogy hajlandóak vagyunk-e megtenni. A mozgás nem kerül pénzbe.

A böjt nem kerül pénzbe. A séta nem kerül pénzbe.

Sok esetben mégis ezek azok a dolgok, amelyeket a legnehezebben építünk be a mindennapjainkba. Pedig éppen ezek a rendszeresen ismétlődő, apró döntések alakítják hosszú távon az egészségünket.

És talán ez a legfontosabb üzenet: a szervezetünk nem a tökéletességet várja tőlünk, hanem a következetességet.