Baktériumok, gombák és az olvadó örökfagy: valóban új járványok fenyegethetik az emberiséget?

Baktériumok, gombák és az olvadó örökfagy: valóban új járványok fenyegethetik az emberiséget?

Amikor a klímaváltozásról esik szó, legtöbben a hőhullámokra, az aszályra vagy a tengerszint emelkedésére gondolunk. Pedig a kutatók figyelmét egy másik jelenség is egyre inkább felkelti.

Az olvadó örökfagy, vagyis a permafroszt.

Nem azért, mert önmagában veszélyes lenne, hanem mert olyan mikroorganizmusokat őrizhet, amelyek évezredek vagy akár tízezrek óta szunnyadó állapotban vannak. A kérdés már nem az, hogy léteznek-e ilyen kórokozók – hiszen ezt kutatások igazolták –, hanem az, hogy jelenthetnek-e valós veszélyt az emberre és az élővilágra. A beszélgetés ezt a témát járta körül, különös hangsúlyt fektetve a baktériumokra és a gombákra.

 

A baktériumok önálló életre képesek

Az előző részben a vírusokról volt szó, amelyek csak élő sejtekbe jutva képesek szaporodni. A baktériumok azonban egészen másképp működnek.

A beszélgetés is kiemelte, hogy a baktériumok teljes értékű egysejtű élőlények. Saját örökítőanyaggal, anyagcserével és szaporodóképességgel rendelkeznek, vagyis nincs szükségük gazdasejtre ahhoz, hogy életben maradjanak és osztódjanak. Ez a különbség az orvostudomány számára is rendkívül fontos.

Mivel a baktériumok működése sok ponton eltér az emberi sejtekétől, az antibiotikumok képesek olyan folyamatokat gátolni bennük, amelyek az emberi szervezetben nem találhatók meg. Éppen ezért a baktériumok ellen – legalábbis sok esetben – hatékony gyógyszerek állnak rendelkezésre.

 

Hogyan élhet túl egy baktérium akár százezreket éveket?

Első hallásra szinte hihetetlennek tűnik. Pedig bizonyos baktériumok valóban képesek rendkívül hosszú ideig fennmaradni.

A beszélgetésben elhangzott, hogy egyes fajok vastag, ellenálló burkot – úgynevezett spórát – képeznek, amely megvédi őket a kiszáradástól, a fagyástól és más szélsőséges környezeti hatásoktól. Ebben az állapotban anyagcseréjük szinte teljesen leáll, és rendkívül hosszú ideig életképesek maradhatnak.

A tudomány valóban ismer olyan baktériumokat, amelyek spórái extrém körülmények között is hosszú ideig fennmaradnak. Hogy ez természetes környezetben pontosan milyen időtartamot jelenthet, még ma is intenzív kutatás tárgya.

 

A gombák jelentik a legnehezebb ellenfelet?

A beszélgetés egyik legérdekesebb része a gombákról szólt.

Ennek oka, hogy a gombák sejtfelépítése sok tekintetben jóval közelebb áll az emberi sejtekéhez, mint a baktériumoké. Sejtmagjuk, mitokondriumaik és számos alapvető biológiai folyamatuk hasonló módon működik. Emiatt sokkal nehezebb olyan gyógyszert fejleszteni, amely kizárólag a gombát károsítja, miközben az emberi sejteket megkíméli.

Ez az oka annak, hogy a súlyos gombafertőzések kezelése gyakran bonyolultabb, és a rendelkezésre álló gombaellenes gyógyszerek száma is jóval korlátozottabb, mint az antibiotikumoké.

 

Mit találtak valójában a kutatók az örökfagyban?

Az adás több olyan kutatást is említett, amelyek az elmúlt években nagy figyelmet kaptak.

Valóban sikerült laboratóriumi körülmények között olyan, több tízezer éves vírusokat kimutatni a szibériai permafrosztból, amelyek felolvasztás után ismét fertőzőképessé váltak – igaz, ezek kizárólag egysejtű amőbákat fertőztek meg, emberre nem jelentettek veszélyt. A beszélgetés ezt a kutatási irányt ismertette, és felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány ma már óvatosan szabályozza az ilyen vizsgálatokat.

Szó esett olyan kutatásokról is, amelyek gleccserekből származó mintákban nagyszámú, korábban nem ismert mikroorganizmust azonosítottak. Ezek a felfedezések elsősorban tudományos jelentőségűek, mert segítenek jobban megérteni a mikroorganizmusok evolúcióját és alkalmazkodását.

 

Fontos különbség: jelenlét nem egyenlő veszéllyel

A beszélgetés számos figyelemfelkeltő példát sorolt fel, azonban érdemes egy fontos tudományos különbséget is hangsúlyozni.

Attól, hogy egy mikroorganizmus:

• jelen van az örökfagyban,
• laboratóriumban kimutatható,
• vagy akár életképesnek bizonyul,

még nem következik automatikusan, hogy képes embereket megfertőzni vagy világjárványt okozni. Egy új kórokozó valódi veszélyességéhez számos feltételnek egyszerre kell teljesülnie: el kell jutnia megfelelő gazdaszervezethez, képesnek kell lennie fertőzni, terjedni és fennmaradni az új környezetben.
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a permafroszt olvadása figyelmet érdemlő kutatási terület, de nem tekinthető bizonyított, közvetlen pandémiaveszélynek.

 

A valódi kihívás nem a félelem, hanem a felkészülés

A beszélgetés végén egy fontos gondolat hangzott el. A cél nem az, hogy megijedjünk, hanem az, hogy megértsük, milyen kihívásokkal találkozhat a jövő orvostudománya.

A klímaváltozás, az antibiotikum-rezisztencia és az újonnan megjelenő fertőző betegségek valóban komoly kutatási területek. Éppen ezért a legjobb védekezés továbbra sem a pánik, hanem a tudomány.

Mert minél jobban megismerjük ezeket a mikroorganizmusokat, annál nagyobb az esélyünk arra, hogy időben felismerjük a valódi veszélyeket – és megfelelő válaszokat találjunk rájuk.