A posztbiotikumok jelenthetik a bélrendszer jövőjét? Ezért fordul feléjük egyre inkább a tudomány

Évek óta azt halljuk, hogy a bélrendszer egészsége kulcsfontosságú.

Probiotikumok. Prebiotikumok. Rostok. Fermentált élelmiszerek.

A legtöbb egészségtudatos ember már találkozott ezekkel a fogalmakkal. Most azonban egy új szereplő került a kutatások középpontjába: a posztbiotikum.

A szakértők szerint ez nem egyszerűen egy újabb étrend-kiegészítő kategória, hanem egy egészen más szemlélet a bélmikrobiom támogatásában. A kérdés csak az, hogy valóban ez lehet-e a következő nagy áttörés.

 

Hippokratész kétezer éve már sejtette, amit ma a kutatások is vizsgálnak

„Minden betegség a bélben kezdődik.” A mondatot Hippokratésznek tulajdonítják, aki természetesen még semmit sem tudhatott a baktériumokról vagy a mikrobiomról. Mégis meglepően közel járt ahhoz, amit a modern kutatások ma vizsgálnak.

A bélrendszer ugyanis nem csupán az emésztés helyszíne.
Itt található az immunrendszer jelentős része, és a bélfal dönti el, hogy mely anyagok juthatnak be a szervezetbe, illetve melyeket kell kívül tartani. Ha ez a védelmi rendszer sérül, annak hatása messze túlmutathat az emésztésen.

 

A bélrendszer sokkal több, mint egy emésztőszerv

A legtöbben úgy gondolunk a bélrendszerre, mint egy csőre, amelyben az elfogyasztott étel halad végig. Biológiai szempontból azonban ennél jóval összetettebb rendszerről van szó.

A bélfal egyszerre lát el két, látszólag ellentétes feladatot.

Egyrészt védelmet nyújt a külvilággal szemben.

Másrészt lehetővé teszi, hogy a szervezet felvegye a számára nélkülözhetetlen tápanyagokat, vitaminokat és ásványi anyagokat.

Ha ez az egyensúly felborul, megváltozhat a bél áteresztőképessége, ami bizonyos betegségekben szerepet játszhat. A kutatások jelenleg is vizsgálják, hogy ez milyen kapcsolatban állhat egyes immunológiai és gyulladásos folyamatokkal.

 

Miért ennyire fontosak a bélbaktériumok?

A bélmikrobiom milliárdnyi mikroorganizmusból áll.

Nemcsak együtt élnek velünk. Dolgoznak is értünk.

Számos olyan anyagot állítanak elő, amelyek hozzájárulnak a bél egészségéhez, részt vesznek az anyagcsere szabályozásában, valamint rövid szénláncú zsírsavakat termelnek, amelyek a vastagbél sejtjeinek egyik legfontosabb energiaforrását jelentik. Ez a kapcsolat egyfajta szimbiózis.

Mi megfelelő környezetet biztosítunk számukra. Ők pedig olyan anyagokat termelnek, amelyek támogatják a szervezet működését.

A probléma akkor kezdődik, amikor ez az egyensúly felborul.

 

Probiotikum, prebiotikum vagy posztbiotikum? Nem ugyanazt jelentik

A három kifejezést gyakran összekeverjük, pedig alapvetően eltérő megközelítésekről van szó.

A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyeket kívülről juttatunk a szervezetbe.

A prebiotikumok olyan, többnyire rost jellegű anyagok, amelyek táplálékul szolgálnak bizonyos bélbaktériumok számára.

A posztbiotikumok pedig nem élő baktériumok, hanem azok biológiailag aktív anyagcseretermékei vagy sejtes alkotórészei, amelyek kedvező élettani hatást fejthetnek ki.

A beszélgetés egyik központi gondolata éppen az volt, hogy ez utóbbi megközelítés nem új baktériumokat szeretne betelepíteni, hanem azokat a hasznos molekulákat biztosítja, amelyeket az egészséges bélflóra maga is előállítana.

 

Mit mond a tudomány?

A posztbiotikumok iránti tudományos érdeklődés az elmúlt években jelentősen megnőtt.

A Nemzetközi Tudományos Szövetség a Probiotikumok és Prebiotikumok Kutatásáért (ISAPP) 2021-ben hivatalosan is meghatározta a posztbiotikum fogalmát, amely szerint ezek olyan élettelen mikroorganizmusokból és/vagy azok összetevőiből álló készítmények, amelyek igazolt egészségügyi előnyt biztosítanak a gazdaszervezet számára.

A Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, a Nutrients és a Frontiers in Nutrition folyóiratokban megjelent összefoglaló tanulmányok alapján a posztbiotikumok ígéretes eredményeket mutatnak:

• a bél barrierfunkciójának támogatásában,
• bizonyos gyulladásos folyamatok mérséklésében,
• az immunrendszer szabályozásában,
• valamint egyes emésztőrendszeri panaszok enyhítésében.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy a legtöbb alkalmazási területen még további, nagy betegszámú klinikai vizsgálatokra van szükség, ezért nem tekinthetők minden betegség általánosan bizonyított kezelésének.

 

Miért nem mindegy, milyen készítményt választunk?

A beszélgetés végén egy fontos gyakorlati szempont is előkerült. Ahogy nő az érdeklődés a posztbiotikumok iránt, várhatóan egyre több termék jelenik majd meg a piacon. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegyik azonos minőséget képvisel.

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a gyártási folyamat rendkívül érzékeny, ezért a minőség-ellenőrzésnek kulcsszerepe van. Emellett azt is hangsúlyozta, hogy terápiás alkalmazás esetén – különösen gyógyszert szedő vagy krónikus betegségben szenvedő embereknél – orvosi felügyeletre lehet szükség, mert a bélműködés változása befolyásolhatja egyes gyógyszerek felszívódását.

 

A jövő egyik legizgalmasabb kutatási területe

A bélmikrobiom kutatása ma az orvostudomány egyik legdinamikusabban fejlődő területe.

A posztbiotikumok ebben új lehetőséget kínálnak. Nem azért, mert csodaszerek lennének, hanem azért, mert egyre jobban megértjük, milyen szerepet játszanak a bélbaktériumok által termelt molekulák az egészségünk fenntartásában.

A tudomány jelenlegi állása szerint a posztbiotikumok valóban ígéretesek. A következő évek legfontosabb feladata pedig az lesz, hogy pontosan meghatározzuk, mely készítmények, milyen dózisban és mely betegségek esetén nyújthatnak valódi, bizonyítékokon alapuló segítséget, mert a modern orvoslásban nem az számít, hogy egy új irányzat mennyire izgalmas, hanem az, hogy hosszú távon mennyire igazolják a kutatási eredmények.