Posztbiotikumok: tényleg ennyi mindenre hatnak? Ezért fordul feléjük egyre nagyobb figyelemmel az orvostudomány

Posztbiotikumok: tényleg ennyi mindenre hatnak? Ezért fordul feléjük egyre nagyobb figyelemmel az orvostudomány

A bélrendszerről ma már egészen másként gondolkodunk, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Korábban úgy tekintettünk rá, mint az emésztés helyszínére. Ma már tudjuk, hogy ennél jóval többről van szó. A bélmikrobiom – vagyis a bennünk élő több billió mikroorganizmus közössége – szoros kapcsolatban áll az immunrendszerrel, az anyagcserével, sőt bizonyos idegrendszeri folyamatokkal is.

Nem véletlen, hogy a probiotikumok után egy új fogalom került a kutatások középpontjába: a posztbiotikum. Sokan azonban még mindig nem értik pontosan, mit jelent ez a kifejezés, és miért tartják olyan ígéretesnek a kutatók. A válaszhoz először érdemes megérteni, hogyan működik ez a különleges biológiai rendszer.

 

Nem maguk a baktériumok a legérdekesebbek, hanem amit létrehoznak

A probiotikumok esetében élő baktériumokat juttatunk a szervezetbe. A posztbiotikumoknál azonban nem ez történik.

Itt a figyelem középpontjában azok a biológiailag aktív anyagok állnak, amelyeket a hasznos baktériumok működésük során előállítanak. Ezek lehetnek vitaminok, enzimek, rövid szénláncú zsírsavak, fehérjék vagy más olyan molekulák, amelyek képesek befolyásolni a szervezet működését.

A beszélgetésben is elhangzott, hogy megfelelő körülmények között tenyésztett baktériumtörzsek természetes módon termelhetnek például K2-vitamint, egyes B-vitaminokat és más biológiailag aktív vegyületeket.

 

Egy egészséges bélflóra valójában folyamatosan dolgozik értünk

Ha a bélmikrobiom egyensúlyban van, szinte észre sem vesszük a munkáját. Pedig folyamatosan történik valami.

A hasznos baktériumok versengenek a kórokozókkal a helyért és a tápanyagért, miközben olyan anyagokat is termelnek, amelyek gátolhatják egyes káros mikroorganizmusok elszaporodását.

Ez nem ugyanaz, mint egy antibiotikum működése.

Az antibiotikumok sok esetben a hasznos baktériumokat is elpusztítják, míg az egészséges mikrobiom inkább egy természetes ökológiai egyensúlyt alakít ki. A szakértő ezt úgy fogalmazta meg, hogy a kedvező baktériumok saját fennmaradásuk érdekében olyan környezetet hoznak létre, amely kevésbé kedvez a kórokozóknak.

 

A bélfal állapota az egész szervezetre hatással lehet

Az utóbbi évek egyik legtöbbet kutatott területe az úgynevezett bél barrierfunkció. Ez a bélfal védőrétege, amely egyszerre engedi át a hasznos tápanyagokat, miközben megakadályozza, hogy nem kívánt anyagok jussanak a vérkeringésbe.

Ha ez a rendszer sérül, fokozódhat a bél áteresztőképessége.

A köznyelv ezt gyakran „lyukas bélként” említi, bár orvosi szempontból pontosabb a fokozott béláteresztő képesség (increased intestinal permeability) kifejezés. A beszélgetés szerint bizonyos posztbiotikumok egyik legfontosabb hatása éppen a bélfal működésének támogatása lehet.

 

Az immunrendszerrel is szoros kapcsolatban állhat

A bélrendszerben található immunsejtek a szervezet egyik legfontosabb védelmi vonalát alkotják. Ezért nem meglepő, hogy a kutatások egyre intenzívebben vizsgálják, miként befolyásolhatják a posztbiotikumok az immunválasz szabályozását.

A szakértő több olyan immunológiai folyamatot is említett – például különböző citokinek és T-sejt alcsoportok működését –, amelyek laboratóriumi és klinikai kutatások szerint kapcsolatban állhatnak a bélmikrobiom állapotával.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy a posztbiotikumok önmagukban gyógyítanák az autoimmun betegségeket. A jelenlegi kutatások inkább azt vizsgálják, hogy egyes készítmények kiegészítő terápiaként miként támogathatják a szervezet működését.

 

Mit támaszt alá a tudomány?

Az elmúlt néhány évben a posztbiotikumok kutatása rendkívül felgyorsult.

A Nemzetközi Tudományos Szövetség a Probiotikumok és Prebiotikumok Kutatásáért (ISAPP) 2021-ben hivatalos definíciót adott a posztbiotikumoknak, ami fontos mérföldkőnek számít ezen a területen.

A Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, a Nutrients és a Frontiers in Nutrition folyóiratokban megjelent összefoglaló tanulmányok alapján egyes posztbiotikumok ígéretes eredményeket mutatnak:

• a bél barrierfunkció támogatásában,
• bizonyos gyulladásos folyamatok szabályozásában,
• az immunrendszer működésének finomhangolásában,
• valamint egyes emésztőrendszeri panaszok enyhítésében.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem minden posztbiotikum egyforma, és jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy általános terápiás ajánlásként alkalmazhatók legyenek autoimmun vagy más krónikus betegségek kezelésére.

 

Miért fontos az orvosi felügyelet?

Az adás végén egy kevésbé ismert, de nagyon fontos szempontra is felhívták a figyelmet. Ha egy kezelés hatására javul a bélfal állapota és megváltozik a felszívódás hatékonysága, az nemcsak a tápanyagokat érintheti. Bizonyos gyógyszerek felszívódása is módosulhat.

Ez különösen fontos lehet véralvadásgátlók, vérnyomáscsökkentők vagy cukorbetegség kezelésére alkalmazott készítmények esetében. Éppen ezért a szakértő hangsúlyozta, hogy a terápiás célú alkalmazás csak megfelelő orvosi ellenőrzés mellett történhet.

 

A jövő ígéretes, de a bizonyítékok továbbra is számítanak

Kevés olyan terület van ma a gasztroenterológiában és az immunológiában, amely akkora figyelmet kapna, mint a bélmikrobiom kutatása. A posztbiotikumok ebben valóban új lehetőséget jelentenek.

Nem azért, mert csodaszerek lennének, hanem azért, mert egyre többet értünk meg abból, hogyan képesek a bélbaktériumok által termelt molekulák befolyásolni szervezetünk működését.

A következő évek kutatásai várhatóan pontosabb választ adnak arra is, mely készítmények, milyen betegségekben és milyen dózisban nyújthatnak valóban bizonyított segítséget. Addig azonban továbbra is érvényes az orvostudomány egyik legfontosabb alapelve:

A legígéretesebb kezelés is csak akkor válik valódi terápiává, ha hatását megbízható klinikai vizsgálatok igazolják.