Posztbiotikumok: valóban áttörést hozhatnak a bélrendszer és az immunrendszer támogatásában?

Évek óta azt halljuk, hogy a bélrendszer egészsége kulcsszerepet játszik az egész szervezet működésében.

A probiotikumokról szinte mindenki hallott.

A prebiotikumok is egyre ismertebbek.

Most azonban egy új fogalom kerül egyre gyakrabban a szakmai érdeklődés középpontjába.

A posztbiotikum.

Sokan már most a bélrendszer támogatásának következő generációjaként emlegetik. Mások szerint még túl korai lenne csodaszerként tekinteni rá.

A kérdés tehát nem az, hogy érdekes-e ez az új irány, hanem az, hogy mit tudnak valójában a posztbiotikumok, és mit támaszt alá a tudomány?

 

Nem élő baktériumokról van szó

A legtöbben a probiotikumokra úgy gondolnak, mint hasznos baktériumokra. A posztbiotikumok azonban egészen másképp működnek.

A Nemzetközi Tudományos Szövetség a Probiotikumok és Prebiotikumok Kutatásáért (ISAPP) meghatározása szerint a posztbiotikumok olyan élettelen mikroorganizmusokból és azok biológiailag aktív összetevőiből álló készítmények, amelyek megfelelő mennyiségben alkalmazva kedvező hatást gyakorolhatnak az egészségre.

Vagyis nem új baktériumokat juttatunk a szervezetbe, hanem azok olyan alkotóelemeit vagy anyagcseretermékeit, amelyek képesek befolyásolni a bélrendszer működését.

Ez alapvetően más megközelítés, mint amit a probiotikumok esetében megszoktunk.

 

Miért ennyire fontos a bélrendszer?

Az emberi bélrendszer jóval több egyszerű emésztőszervnél. A kutatások szerint itt található immunrendszerünk jelentős része, és a bélfal épsége meghatározó szerepet játszik abban is, hogy milyen anyagok jutnak be a vérkeringésbe.

A beszélgetés során is elhangzott: amikor a bélrendszer működése károsodik, nemcsak az emésztés romolhat, hanem megváltozhat a tápanyagok, az ásványi anyagok, sőt bizonyos gyógyszerek felszívódása is. Ezért fordít egyre nagyobb figyelmet a modern orvostudomány a bél barrierfunkciójának megőrzésére.

 

Mi történik, ha javul a bélműködés?

A beszélgetés egyik központi gondolata az volt, hogy a bélrendszer állapotának javulása sok más folyamatra is hatással lehet.

A szakértő szerint egy intenzív bélregeneráció következtében módosulhat a tápanyagok és egyes gyógyszerek felszívódása, ezért ilyen beavatkozások során különösen fontos az orvosi kontroll és a betegek rendszeres követése. Ez jól mutatja, hogy a bélrendszer nem elszigetelten működik.

Szoros kapcsolatban áll:

• az immunrendszerrel,
• az anyagcserével,
• a hormonális szabályozással,
• valamint számos más szervrendszerrel.

 

A személyes tapasztalatok biztatóak – de önmagukban még nem bizonyítékok

Az adásban több látványos javulásról is szó esett. Különböző emésztőrendszeri panaszokról. Autoimmun betegségekről, és egy gyermek esetéről is, akinél a kezelés megkezdése után jelentős állapotjavulást tapasztaltak.

Az ilyen esetismertetések fontosak. Inspirálóak. Reményt adhatnak.

A tudományban azonban ezeket esetleírásnak (case report) vagy anekdotikus tapasztalatnak nevezzük.

Ez azt jelenti, hogy önmagukban még nem bizonyítják egy kezelés hatásosságát. Ahhoz nagy betegszámú, kontrollált klinikai vizsgálatokra van szükség.

 

Mit mond a tudomány?

A posztbiotikumok az elmúlt évek egyik legdinamikusabban kutatott területét jelentik.

Az ISAPP 2021-ben hivatalos tudományos definíciót adott a posztbiotikumokra, ami fontos mérföldkőnek számít ezen a területen.

A Nature Reviews Gastroenterology & Hepatology, a Frontiers in Nutrition és a Nutrients folyóiratokban megjelent összefoglaló tanulmányok alapján a posztbiotikumok ígéretes eredményeket mutatnak többek között:

• a bél barrierfunkció támogatásában,
• bizonyos gyulladásos folyamatok mérséklésében,
• az immunrendszer működésének szabályozásában,
• valamint egyes emésztőrendszeri panaszok enyhítésében.

Ugyanakkor a kutatók hangsúlyozzák, hogy nem minden posztbiotikum egyforma, és jelenleg még nem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték arra, hogy általános terápiás ajánlásként alkalmazhatók legyenek minden autoimmun vagy krónikus betegség esetén.

A legtöbb vizsgálat jelenleg is folyamatban van.

 

A „lyukas bél” kérdését is érdemes pontosan értelmezni

A közbeszédben gyakran használják a „lyukas bél” kifejezést.

Orvosi szempontból azonban pontosabb a fokozott béláteresztő képesség (increased intestinal permeability) elnevezés. Bizonyos betegségekben valóban kimutatható, hogy a bélfal áteresztőképessége megváltozik. A kutatások szerint ez szerepet játszhat például egyes gyulladásos bélbetegségekben, lisztérzékenységben vagy más immunológiai folyamatokban.

Ugyanakkor jelenleg még nem bizonyított, hogy ez minden krónikus betegség elsődleges kiváltó oka lenne. Éppen ezért a szakemberek óvatosan fogalmaznak ezen a területen.

 

A jövő valóban ígéretes lehet

Kevés olyan kutatási terület van jelenleg a gasztroenterológiában, amely akkora figyelmet kapna, mint a bélmikrobiom. A probiotikumok után most a posztbiotikumok kerültek a reflektorfénybe. Ez nem véletlen.

A bélrendszer működésének befolyásolása valóban számos betegség kezelésében nyithat új lehetőségeket. De fontos különbséget tenni az ígéretes kutatási eredmények és a már bizonyított terápiák között.

A posztbiotikumok jövője biztató. A tudományos bizonyítékok pedig évről évre egyre erősebbek. Addig azonban továbbra is érvényes az orvoslás egyik legfontosabb alapelve:

Nem az a kérdés, hogy egy kezelés reményt kelt-e, hanem az, hogy ezt a reményt megbízható tudományos bizonyítékok is alátámasztják-e.