Nem a repüléstől félsz, hanem attól, amit nem tudsz róla

Miért nem segít a statisztika annak, aki fél felszállni, és mi az, ami igen.

Van egy mondat, amit mindenki elmond annak, aki fél repülni. Hogy még egy gép sem maradt fent.

Aki fél, annak ettől nem lesz könnyebb. Legfeljebb udvariasan bólint, és ugyanúgy nem ül fel.

A Csak 10 perc adásában Molnár József lelkész-lélekgyógyász és a műsorvezető erről beszélgetett, mégpedig úgy, hogy a műsorvezető maga is az érintettek közé tartozik. Három repülés van mögötte, a másodikon egy szélviharba kerültek, és azóta tart a félelem.

Ez a beszélgetés ezért nem kívülről szól a témáról.

 

A szám, amit érdemes pontosítani

Az adásban elhangzik, hogy tizenhatmillió repülőútból egy végződik halálos balesettel.

A publikált adat ennél szigorúbb. A Nemzetközi Légiszállítási Szövetség, az IATA 2025-ös éves biztonsági jelentése szerint a halálos kimenetelű balesetek ötéves gördülő átlaga egy eset 5,6 millió repülésre, a 2021 és 2025 közötti időszakban. Ugyanez a jelentés 38,7 millió repülést és nyolc halálos balesetet rögzít a 2025-ös évre.

Ez nem tizenhatmillió. De továbbra is olyan nagyságrend, amit a hétköznapi gondolkodás nem tud mihez kötni.

Az autós összehasonlítás pedig, ahogy az adásban elhangzik, nem állja meg a helyét ebben a formában. Az a bizonyos egy a száztizennégyhez arány nem egyetlen útra vonatkozik, hanem egy egész életre vetített kockázatra. Egy utat egy úttal összevetve az arány egészen máshogy néz ki.

 

Konkrétan miért félünk a repüléstől?

Mert a pontosított szám ugyanolyan kevéssé segít, mint a pontatlan.

Aki fél a repüléstől, az nem azért fél, mert rosszul tudja a statisztikát. Ha így lenne, egy jó táblázat meggyógyítaná.

És pontosan ezt mondja ki a beszélgetés legjobb gondolata: a félelmet nem a veszély táplálja, hanem az információhiány. Nem az, hogy mi történhet, hanem az, hogy nem tudom, ami éppen történik.

 

Mit hallasz, amikor félsz?

Egy repülőút tele van olyan hanggal és mozgással, aminek van magyarázata, csak senki nem mondja el.

A felszállás után néhány perccel a motor hangja hirtelen halkabb lesz. Nem elromlott: a gép elérte azt a magasságot, ahol már nincs szükség a felszálláshoz használt teljes tolóerőre.

Egy tompa puffanás a padló alól: behúzták a futóművet.

A szárny hátsó éle mozog és zúg, felszállás után és leszállás előtt is: a fékszárnyak állnak be, mert kis sebességnél nagyobb felületre van szükség.

A rázkódás pedig nem a gép állapotáról szól, hanem a levegőéről. A légörvény olyan, mint a hullám a víz alatt: érzed, hogy megemel, aztán elenged.

Egyik jelenség sem lesz ettől kellemesebb. De egy megnevezett zaj más, mint egy megnevezetlen. Az egyikre azt mondod, hogy ez a futómű. A másikra azt, hogy jaj.

 

Amivel viszont csínján kell bánni

Az adásban szóba kerül, hogy sokan egy pohár itallal vagy altatóval oldják a feszültséget, és hogy ez nekik bevált.

Ez a rész az, ahol érdemes lassítani.

Egy pohár ital vagy egy nyugtató a repülés idejére valóban elveheti a feszültség élét. Amit viszont nem tesz meg, az a lényeg: nem csökkenti a félelmet, csak elhalasztja a találkozást vele. A következő úton ugyanott kezded, azzal a különbséggel, hogy már az is hozzátartozik, hogy egyedül nem ment.

A gyógyszer és az alkohol együtt pedig külön kérdés, és nem a repülőn kell eldönteni. Ha valakinek gyógyszer kell ahhoz, hogy fel tudjon szállni, azt érdemes előre megbeszélni orvossal, nem az indulás előtti este kitalálni.

 

Hol a határ?

A repüléstől való félelemnek széles a sávja, és a nagyobbik része nem betegség.

Aki izgul a felszállásnál, megszorítja a karfát, aztán a második órában már filmet néz, az nem szorong kórosan. Kényelmetlenül érzi magát, és ez nem igényel semmit.

Más a helyzet, ha a félelem elkezdi szűkíteni az életet. Ha valaki emiatt nem megy el egy esküvőre, nem vállal el egy munkát, nem látogatja meg a gyerekét, vagy ha hetekkel az út előtt már rosszul alszik, akkor a félelem már nem az úton szól bele az életbe, hanem az út körüli hónapokban.

Ez az a pont, ahol nem lelkierő kérdése. A repüléstől való félelem azok közé a szorongásos állapotok közé tartozik, amelyeken lehet segíteni, és a belépő ugyanaz, mint bármi másnál: elmondani egy szakembernek. Több légitársaság indít félelemoldó felkészítő programot is, ahogy az adásban elhangzik, és ezekre nem kell orvosi javaslat.