Miért nem mentem el szaunázni, amikor a doktor úr ezt tanácsolta

Miért nem mentem el szaunázni, amikor a doktor úr ezt tanácsolta...

A hő tényleg megemeli az interferon szintjét, és erre van mérés. Az adásban mégis elhárítottam a tanácsot, és utólag utánanéztem, hogy jól tettem-e.

Az adás azzal indult, hogy a doktor úr számonkérte rajtam a tegnapi házi feladatot. Azt kérte, emeljem meg a testhőmet, mert akkor megemelkedik az interferonszintem, és az interferon az, ami közvetlenül harcba száll a kórokozóval.

Én meg nem mentem el. Ahogy az adásban mondtam: nem akarok szaunázni olyankor, amikor rá se tudok nézni.

Aztán megnéztem, mi áll a tanács mögött.

 

A tízszeres szám, ami mögötte van

Nem elméletről van szó. 1988-ban az Indiana Egyetem kutatói önkénteseket melegítettek fel meleg vizes merítéssel, amíg a maghőmérsékletük elérte a 39 fokot. Utána vért vettek tőlük, és a fehérvérsejtjeiket laborban ingerelték.

Ezek a sejtek akár tízszer annyi gamma-interferont termeltek, mint ugyanazoknak az embereknek a sejtjei a saját, normál testhőmérsékletükön. A hatásnak küszöbe volt, körülbelül 39 fok, és a szerzők maguk írták le, hogy ez pontosan a láz tartománya.

Downing és munkatársai, Journal of Interferon Research, 1988.

Tehát a doktor úrnak igaza van abban, hogy a kívülről emelt testhő ugyanabba az irányba hat, mint a láz. A szám valóban tízszeres, és emberen mérték.

 

Amit a leforrázás megmagyaráz

Az adásban ő kérdezett vissza, és ez a kérdés maradt meg bennem a legjobban: leforráztam-e már magam.

Persze hogy igen. Egy pillanatra csapódott rá a forró, és utána percekig folyattam rá a hideg vizet.

Ez az a hasonlat, amitől az egész mechanizmus érthető lett. Egy pillanatnyi erős hő is mélyen felmelegíti a szövetet, és ezt a mélységet sokkal hosszabb idő visszahűteni, mint amennyi ideig a hő tartott. A szauna ugyanígy dolgozik, csak nem baleset formájában: nem a bőr melegszik, hanem a szervezet.

 

Huszonöt év alatt mérték meg, hogy a rendszeresség számít-e

A doktor úr említette a finn adatokat, és ezeknek utánanéztem, mert ez a legerősebb adatsor, ami a szaunáról létezik.

A kuopiói követéses vizsgálatban 1935 középkorú férfit követtek, a követés középértéke huszonöt és fél év volt. Akik hetente két-három alkalommal szaunáztak, azoknál a tüdőgyulladás kockázata mintegy huszonnyolc százalékkal volt alacsonyabb; akik hetente négyszer vagy többször, azoknál mintegy harminchét százalékkal. Vagyis a hatás a gyakorisággal együtt nőtt, ahogy az adásban is elhangzott.

Egy dolgot viszont pontosan kell mondani, mert én is félreérteném: ez a vizsgálat tüdőgyulladásos eseteket számolt, nem interferonszintet. A két állítás egy irányba mutat, csak nem ugyanaz a mérés.

És ez a huszonöt év a szokásról szól. Nem egy alkalomról.

 

Ahol a COVID bejön a képbe

Az adásban elhangzott, hogy akinek magas volt az interferonszintje, annál enyhébben zajlott a COVID. Ennek komoly szakirodalmi alapja van, csak nem egészen úgy, ahogy elsőre hangzik.

Egy 2020-as, a Science-ben megjelent vizsgálat 987 életveszélyes állapotú COVID-beteget nézett át, és közülük több mint százban olyan autoantitesteket találtak, amelyek semlegesítik a saját I. típusú interferonjukat. Náluk tehát nem alacsony volt a szint: a szervezetük hatástalanította a sajátját.

Ez azt igazolja, hogy az interferon hiánya súlyos következménnyel jár. Azt nem igazolja, hogy ez a hiány egy szaunával pótolható.

 

Miért nem mentem el aznap este

Az adásban ösztönösen mondtam egy mondatot, és utólag ez lett a legfontosabb: nem akarok olyan helyre menni, ahol valakire ráragaszthatok valamit.

Ebben nem tévedtem. A szaunázás kockázatait áttekintő szakmai összefoglaló (Hannuksela és Ellahham, The American Journal of Medicine, 2001) a lázat és a heveny fertőzéses vagy gyulladásos állapotot kifejezetten a lehetséges ellenjavallatok között sorolja fel. Abszolút ellenjavallat az instabil angina, a friss szívinfarktus és a súlyos aortabillentyű-szűkület. Ugyanez a munka mondja ki azt is, hogy a szauna melletti alkoholfogyasztás önmagában növeli a vérnyomásesés, a ritmuszavar és a hirtelen halál kockázatát.

Az adás egyik felvetése az volt, hogy a hideg zuhany a szauna után megfázáshoz vezet. Én is ezt mondtam ki hangosan. Erre az a válasz, hogy a hideg hatására a bőr erei összehúzódnak, és a meleg és a hideg váltakozása a finn szaunázás rendjéhez tartozik, tehát a fenti követéses vizsgálat is ezt a gyakorlatot mérte. Azt viszont nem állítom, hogy a hideg zuhany maga emelné az interferonszintet, mert erre nem találtam mérést.

 

Amit ebből leszűrtem magamnak

A rovat korábban is foglalkozott a lázzal, és ugyanoda jutott: a testhő emelkedése nem hiba a szervezetben, hanem eszköz. Most annyi jött hozzá, hogy ez az eszköz kívülről is befolyásolható.

Csak nem akkor, amikor az ember már fekszik.

Ha valaki egészséges, és nincs szívbetegsége, a rendszeres szaunázás mellett huszonöt éves követés áll. Ha valaki éppen lázas vagy heveny fertőzése van, az a hét nem a szaunáé. A kettő között pedig nem a közérzet dönt, hanem az, hogy van-e láz, és ezt érdemes az orvosával megbeszélnie annak is, akinek egyébként szokása a szauna.

Én mindenesetre megígértem, hogy ha rendbe jöttem, beszámolok róla.

 

Foto: AI