Dr. Mórik Gyulával arról beszélgettünk, hogyan kapcsolódik a szív energiaellátása a cukoranyagcseréhez, és meddig lehet ebből következtetni a szívbetegségek kialakulására.
 

A november 19-i, a fiatalok szívbetegségeiről és a cukorfogyasztásról szóló Csak10Perc-adás után Dr. Mórik Gyulával most a szívizom energiaellátásánál folytattuk a beszélgetést.

A doktor úr ezúttal azt a kérdést hozta közelebb, hogy miből dolgozik a szív, és mi történhet, ha megváltozik a tápanyagok felhasználása. Ez akkor is érinthet bennünket, ha az inzulinrezisztenciáról eddig csak a vércukor vagy a testsúly kapcsán hallottunk: E. Dale Abel később idézett áttekintése a szív működésével is összekapcsolja ezt az állapotot.

A beszélgetés a bevásárlási szokásoktól jutott el a sejtekig, majd a koleszterin szerepéig. Közben érdemes külön figyelni arra, hogy mikor hangzik el egy élettani magyarázat, és mikor egy még vizsgálandó felvetés.

 

Mi kerül először a bevásárlókosárba?

Az adás elején arról beszéltem, milyen ismerős kép, amikor egy bizonytalan időszak előtt lisztet és cukrot tesznek a bevásárlókosárba. Ezen gondolkodva vált számomra kézzelfoghatóvá az előző beszélgetés témája: az étkezési szokásainkat a boltban is érdemes megfigyelni.

A doktor úr innen az édesség utáni vágyra terelte a szót. Az ő magyarázatában az ízekhez kapcsolódó jutalmazó élmény is szerepet kapott abban, miért kívánunk meg újra bizonyos ételeket.

Ezután a zsírfogyasztás kérdése következett. A beszélgetésben az merült fel, mi kerül egy étrendből kivett tápanyag helyére. Innen jutottunk el a doktor úr fő témájához: a szívizom energiafelhasználásához. Mert a bevásárlókosár tartalmát még könnyű elképzelni, azt már nehezebb, hogyan lesz az elfogyasztott ételből a szív munkájához felhasználható energia.

 

A szív jelentős részben zsírsavakból dolgozik

Dr. Mórik Gyula azzal indította a magyarázatát, hogy a szívizom számára különösen fontosak a zsírsavak. A doktor úr hétköznapi megfogalmazásában a szív ezeket az energiaforrásokat „szereti”.

Ennek élettani hátterét Qutuba G. Karwi és munkatársai a Biochemical Journal folyóiratban 2019-ben megjelent áttekintése segít megérteni. A PubMeden elérhető összefoglaló szerint az egészséges szív energiaellátásában a zsírsavaknak nagy szerepük van, miközben glükózt és más energiaforrásokat is felhasznál. Ezekből állítja elő a működéséhez szükséges ATP-t, a sejtek energiaátadásában részt vevő molekulát. Karwi és munkatársai élettani áttekintése, 2019, összefoglaló

Ugyanez az összefoglaló azt is hangsúlyozza, hogy a szív gyorsan módosíthatja az energiaforrások felhasználási arányát. Számít a terhelés, valamint az, hogy milyen tápanyagok állnak rendelkezésre; a hormonális szabályozás is részt vesz az alkalmazkodásban.

A doktor úr képe tehát egy fontos tulajdonságot emel ki, de a szív energiaellátása ennél rugalmasabb. A zsírsavak jelentős szerepéből önmagában nem vezethető le, hogy valakinek mennyi zsírt kellene ennie. Az élettani leírás még nem személyre szabott étrendi javaslat.

 

Mi változhat inzulinrezisztenciában?

A doktor úr következő gondolata az volt, hogy az energia rendelkezésre állása és sejten belüli felhasználása nem ugyanaz. Magyarázatában az inzulin segíti a glükóz sejtekbe jutását, inzulinrezisztenciában pedig ez a folyamat zavart szenvedhet.

A szívvel való kapcsolatot E. Dale Abel a Heart and Metabolism folyóiratban 2010-ben megjelent áttekintésében tárgyalta. A hozzáférhető összefoglaló szerint elhízásban és inzulinrezisztenciában megváltozhat a szívizom tápanyag-felhasználása: fokozódhat a zsírsavak felhasználása, miközben csökkenhet a glükózé. A szerző a szívelégtelenség kockázatával való kapcsolatot is tárgyalja. Abel áttekintése, 2010, összefoglaló

Ez az összefüggés segít elhelyezni a doktor úr kérdését: mi történik a szívvel, amikor a megszokott anyagcsere megváltozik? A hivatkozott áttekintés alapján a változás többféle energiaforrást érint, ezért az inzulinrezisztencia és a szív kapcsolata nem írható le pusztán az elfogyasztott cukor mennyiségével.

Ebből egy hallgató saját állapotára még nem lehet következtetni. A cikkben szereplő magyarázat arra alkalmas, hogy érthetőbbé tegye az összefüggést, az egyéni kivizsgálást azonban nem helyettesíti.

 

A szív nem teheti le a munkát

Dr. Mórik Gyula egy egyszerű összehasonlítással érzékeltette, miért tartja fontosnak az energiaellátást. Ha elfárad a karunk a cipekedésben, letehetjük a csomagot. A szívnek nincs lehetősége ilyen pihenőt kérni.

Innen jutott el a doktor úr ahhoz a felvetéshez, hogy a szívizom megváltozott energiaellátása és az érfalban kialakuló lerakódások között további kapcsolat lehet. Az adásban ismertetett hipotézisében a koleszterin felhalmozódását egy korábbi anyagcserezavar következményeként értelmezte.

Ehhez a doktor úr a baleset helyszínén megjelenő mentő és rendőrautó hasonlatát használta: a jelenlét önmagában nem bizonyítja, ki okozta a bajt. Ez az ő felvetését szemléltető kép, önmagában nem bizonyíték az érelmeszesedés kialakulására.

A doktor úr a megközelítés ismertetése előtt maga is jelezte: „ez nem épült még be a protokollba”. A felvetés ezért ebben a cikkben is hipotézisként szerepel, nem elfogadott kezelési útmutatóként.

 

Mit jelent ez a koleszterincsökkentő kezelésnél?

Az Európai Kardiológiai Társaság és az Európai Atherosclerosis Társaság 2025-ös közös ajánlása szerint az LDL és más ApoB-tartalmú lipoproteinek okozati szerepet játszanak az érelmeszesedéses szív- és érrendszeri betegségekben, az LDL-koleszterin csökkentése pedig a megelőzés fontos része. Ezt az ESC a saját honlapján, a 2025 decemberében közzétett szakmai összefoglalóban is megerősíti. Az ESC összefoglalója a közös ajánlásról

Aki koleszterincsökkentőt szed, orvosi egyeztetés nélkül ne hagyja abba.

Egy adásban elhangzó új magyarázat könnyen felvetheti azt a kérdést, hogy akkor szükség van-e még a korábban felírt gyógyszerre. Erre a beszélgetés alapján nem lehet személyre szóló választ adni. Az ESC összefoglalója is az egyéni szív- és érrendszeri kockázathoz kapcsolja a kezelés megválasztását.

A doktor úr anyagcseréről szóló gondolatmenete így olyan kérdéseket adhat az orvosi konzultációhoz, amelyekkel jobban megérthető a saját kezelés. A gyógyszerről szóló döntéshez viszont az adott ember leleteit és előzményeit is ismerni kell.

 

Panasznál az orvosi segítség az első

Ha valaki panaszt tapasztal, ne ebből a beszélgetésből próbálja eldönteni, hogy a szívének éppen milyen tápanyag hiányzik. Új vagy visszatérő mellkasi panasszal orvoshoz kell fordulni; erős mellkasi szorítás vagy súlyos nehézlégzés esetén azonnal mentőt kell hívni.

A brit NHS 2026. március 31-én felülvizsgált betegtájékoztatója ezeket sürgős figyelmeztető jelként kezeli, és azt is kiemeli, hogy szívinfarktus gyanújánál a beteg ne vezessen saját maga a kórházba. NHS: a szívinfarktus tünetei és az azonnali segítségkérés

A cikk megosztásakor a szakmai forrásokat is az adás mellé teszem, hogy az elhangzott gondolatoknak utána lehessen olvasni. 

Elérhetőségeink

Marketing / Információ reklam@bestfmnyiregyhaza.hu
Stúdiónk telefonszáma +36 (30) 9581 333