A legtöbben úgy képzelik el a gyermek születését, mint egy életre szóló, felhőtlenül boldog pillanatot.

 

A várandósság hónapjai után megérkezik a kisbaba, a család örül, az édesanya pedig végre a karjában tarthatja gyermekét. A valóság azonban sokszor árnyaltabb.

Miközben kívülről minden rendben lévőnek tűnik, számos édesanya olyan lelki terhekkel küzd a szülés után, amelyekről nehezen beszél, vagy egyáltalán nem mer beszélni. Sokan még saját maguk előtt is szégyellik az érzéseiket, mert úgy érzik, hogy „boldognak kellene lenniük”.

Pedig a szülés utáni depresszió nem ritka jelenség, és semmiképpen sem az anyai szeretet hiányát jelenti. Sokkal inkább egy összetett testi-lelki állapot, amely megfelelő segítséggel kezelhető és leküzdhető.

 

Nem ugyanaz, mint a „baby blues”

A gyermek születése után az édesanyák jelentős részénél jelentkeznek hangulatingadozások.

Az első napokban előfordulhat sírósság, fokozott érzékenység, ingerlékenység vagy érzelmi hullámzás. Ennek hátterében részben a hormonális változások állnak. A szülést követően az ösztrogén és más hormonok szintje rövid idő alatt jelentősen megváltozik, ami önmagában is hatással van a hangulatra.

Ezt az állapotot a szakirodalom gyakran „baby blues”-nak nevezi, amely általában néhány nap vagy hét alatt magától rendeződik. A szülés utáni depresszió azonban ennél jóval súlyosabb és tartósabb állapot lehet.

 

Amikor a valóság nem olyan, mint amire felkészítettek

A várandósság alatt a leendő szülők rengeteg információt kapnak a terhességről és a szülésről. Szülésfelkészítő tanfolyamok, könyvek, videók és tanácsok segítik őket abban, hogy felkészüljenek a nagy napra.

Van azonban egy terület, amelyről még mindig kevesebb szó esik. Mi történik utána?

Hogyan változik meg az élet, amikor a család hazaviszi az újszülöttet?

Hogyan lehet megbirkózni az alváshiánnyal, az állandó készenléttel, a bizonytalansággal és azzal az érzéssel, hogy mostantól valaki teljes mértékben ránk van utalva?

Sok édesanya pontosan itt találja magát váratlanul nehéz helyzetben.

 

Régen nem volt ilyen? Valójában csak másképp működött a világ

Gyakran hallani azt a mondatot, hogy „régen nem volt szülés utáni depresszió”. Valójában nem erről van szó.

A korábbi generációk életkörülményei jelentősen különböztek a maiaktól. A többgenerációs családokban gyakran jelen voltak nagyszülők, testvérek, rokonok és szomszédok, akik természetes segítséget nyújtottak az újdonsült anyukának. Ma sok fiatal pár külön él a családtól. A baba érkezése után gyakran ketten maradnak egy teljesen új élethelyzettel, miközben mindkettőjük számára ismeretlen szerepek jelennek meg.

Az édesanya először válik anyává.

Az édesapa először válik apává.

És egyikük sem kap automatikusan használati útmutatót.

 

A tökéletesség csapdája

Különösen nehéz lehet a helyzet azok számára, akik korábban is maximalisták voltak. Akik szerettek mindent kézben tartani. Akik mindig megfeleltek. Akik számára fontos volt a rend, a kontroll és a tökéletesség.

Egy újszülött azonban nem igazodik napirendhez, nem olvassa el a szülői terveket, és nem veszi figyelembe a lakás rendjét.

Egy baba teljesen új szabályokat hoz az életbe.

És sok édesanya számára éppen az jelentheti az egyik legnagyobb lelki terhet, hogy úgy érzi: nem tud megfelelni saját elvárásainak.

 

Milyen jelekre érdemes figyelni?

A szülés utáni depresszió nem mindig látványos. Sokszor apró jelekből rajzolódik ki.

Ilyen lehet például:

  • a tartós lehangoltság,
  • az érdeklődés elvesztése,
  • az állandó bűntudat,
  • a túlzott szorongás,
  • a reménytelenség érzése,
  • az érzelmi eltávolodás a babától,
  • vagy az a gondolat, hogy „rossz anya vagyok”.

A szakértők szerint különösen fontos, hogy a környezet is figyeljen ezekre a jelekre.

 

Az apák szerepe fontosabb, mint sokan gondolják

A beszélgetés egyik legfontosabb üzenete az volt, hogy az édesapa nem csupán segítő szereplő ebben az időszakban. Kulcsszerepe lehet a probléma felismerésében is.

Sok esetben ugyanis a partner veszi észre először, hogy valami nincs rendben.

Hogy az édesanya egyre fáradtabb.

Egyre visszahúzódóbb.

Egyre reménytelenebbnek látja a helyzetet.

Az ő támogatása, jelenléte és segítsége gyakran már önmagában is jelentős védőfaktort jelenthet.

 

Mit mond a tudomány?

A szülés utáni depresszió nem ritka jelenség. A nemzetközi kutatások szerint a nők körülbelül 10–20 százaléka tapasztal klinikailag jelentős szülés utáni depressziót az első év során. Az Amerikai Pszichiátriai Társaság (APA) és a World Health Organization (WHO) is hangsúlyozza, hogy a korai felismerés és a megfelelő támogatás kulcsfontosságú a gyógyulás szempontjából.

A kutatások szerint a legerősebb védő tényezők közé tartozik:

  • a támogató családi háttér,
  • a partner aktív jelenléte,
  • a megfelelő pihenés,
  • a társas kapcsolatok fenntartása,
  • valamint a szakemberhez fordulás időben történő kezdeményezése.

A szakirodalom egyértelműen alátámasztja, hogy a szülés utáni depresszió jól kezelhető állapot, különösen akkor, ha időben felismerik.

 

A segítségkérés nem kudarc

Talán ez a legfontosabb üzenet minden édesanya számára. A szülés utáni depresszió nem azt jelenti, hogy valaki rossz anya. Nem azt jelenti, hogy nem szereti a gyermekét, és végképp nem azt jelenti, hogy kudarcot vallott.

Azt jelenti, hogy egy rendkívül összetett testi és lelki változáson megy keresztül, amelyhez időnként segítségre van szükség, és ahogy egy törött lábbal természetes orvoshoz fordulni, ugyanúgy természetes segítséget kérni akkor is, amikor a lélek fárad el.

Mert az anyaság nem a tökéletességről szól, hanem arról, hogy merünk segítséget kérni, amikor szükségünk van rá.

Elérhetőségeink

Marketing / Információ reklam@bestfmnyiregyhaza.hu
Stúdiónk telefonszáma +36 (30) 9581 333