Milyen veszélye lehet egy takarításnak? Ne keverd, ne fújd, szellőztess

Bodnár Nagy Ramóna a saját bőrén kezdte, és miután utánanéztem, egy húsz éven át futó európai tüdővizsgálat meg az NNGYK felhívása is ugyanoda mutat: nem a tisztaságon kell változtatni, hanem három mozdulaton.

Szeretem a rendet és a tisztaságot, és ez nálam mániaszint. Néha már-már betegesen is, ezt magamról tudom.

Az utóbbi időben viszont többször jártam úgy, hogy hölgyekkel beszélgettem, és ők elkezdték mondani, hogy a takarításnak vannak veszélyei is. Én meg legyintettem, és azt mondtam nekik, hogy ne vezessenek már ennyire hülyére, mi veszélye lehet egy takarításnak.

Aztán találkoztam egy bevásárlóközpontban Bodnár Nagy Ramónával, és onnantól nem legyintek. Most telefonon kapcsoltam, mert ezt a kérdést vele akartam végigbeszélni.

 

A vendégem a saját bőrén kezdte

Ő is rendmániás, ahogy mondta, nem fekszik le úgy, hogy nincs csillogó a konyhája. És éppen ezért találkozott nap mint nap a zsíroldóval, az ablaktisztítóval, a felmosószerrel és a mosószerrel.

Nála ekcéma lett belőle a bőrén, és azt mondja, hogy a vegyszerek elhagyása után a tünetei megszűntek. Ez az ő esete, és így is hagyom itt: egy eset nem bizonyít oksági kapcsolatot.

Amit kiemelnék belőle, az nem a betegség, hanem egy megfigyelése: a hétköznapi tünetnél, a fejfájásnál vagy a mosás utáni vakarózásnál a mosószerre gondolunk a legutolsó helyen.

 

Előbb a mérés, és csak utána a vélemény

Mert ezt a kérdést nem a beszélgetéseink döntik el, és utánanéztem, mit mértek erről.

Az ECRHS nevű kutatásban több mint hatezer felnőttet követtek, akik húsz és negyvennégy év között kerültek be, és három körben vizsgálták meg őket 1992 és 2012 között. Azt nézték, hogyan változik a tüdő kifújási teljesítménye azoknál, akik otthon takarítanak, azoknál, akik hivatásszerűen, és azoknál, akik egyáltalán nem. Az eredményt Svanes és munkatársai közölték az American Journal of Respiratory and Critical Care Medicine lapban 2018-ban.

A tüdőnek ez a teljesítménye életkorral mindenkinél csökken. A nem takarító nőknél ez évi 18,5 milliliter volt. Azoknál, akik otthon takarítottak, ehhez jött még évi 3,6 milliliter, a hivatásszerűen takarítóknál pedig évi 3,9. Az orvos által megállapított asztma aránya is eltért: a takarító nőknél 13,7 százalék, azoknál pedig, akik nem takarítottak, 9,6 százalék.

Két dolgot érdemes a szám mellé tenni. Ez a mérés nőknél hozott eredményt, férfiaknál nem volt kimutatható eltérés, és ennek az okát a kutatás nem mondja meg. A másik: a vizsgálat összefüggést mutat, nem egy konkrét szerről szóló ítéletet.

Ugyanabban a lapszámban megjelent egy szerkesztőségi írás is, amit az amerikai munkavédelmi intézet (NIOSH) két kutatója, Cummings és Virji jegyez. Ők a különbség nagyságrendjét a napi tíz-húsz cigarettához mérik, és azt írják, hogy itt nem érdemes további kutatásra várni. A legkonkrétabb pont is itt áll: a hetente vagy annál gyakrabban használt permetezős szerek külön is összefüggtek a gyorsabb romlással, és a szerzők ajánlása az, hogy a spray-s termékeket hagyjuk el.

 

Soha ne keverjük, mert itt a baj azonnali

Bodnár Nagy Ramóna arra terelte a szót, hogy egy lakást nem egy szerrel takarítunk végig: klóros, ammóniás és lúgos szerek mennek egymás után, ugyanazokon a felületeken.

Erre van hatósági felhívás is. Az NNGYK, vagyis a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ 2025 áprilisában külön felhívást adott ki a háztartási vegyszerekről, és a kulcsmondata ez: soha ne keverjük a tisztítószereket, mindig olvassuk el a címkét, és tartsuk be a használati utasításokat. Azt is megnevezik, mi történik: a klórtartalmú szer és a sav együtt klórgázt fejleszt, a helytelen használat vagy keverés pedig súlyos mérgezéshez vezethet. Ugyanitt kérik, hogy a szereket gyermekektől elzárva tároljuk.

Ha mégis megtörtént, és valaki rosszul lesz, van egy szám, amit érdemes eltenni. Az NNGYK toxikológiai tájékoztató szolgálata, az ETTSZ a 06 80 201 199 számon hívható, ingyenesen, a nap huszonnégy órájában, Magyarországról.

 

A szag nem megy el, csak megszokjuk

A vendégem szerint takarítás után órákig érezhető az illat, és az nem a frissesség, hanem kipárolgás: a szer még a levegőben van.

Nálam itt nem a takarítószer szaga a gyenge pont, azt nem szeretem. Hanem az öblítőé: a gyerekem frissen mosott ruháját kifejezetten szívesen szagolgattam. Erre mondtam neki az adásban, hogy akkor most kiderült, narkós lettem.

A tanulság viszont nem az illatról szól, hanem az évszakról. Nyáron nyitott ablaknál takarítunk, novemberben nem. Szeptemberben arról beszélgettünk ebben a rovatban, hogy egy zárt szobában nem az oxigén fogy el, hanem a szén-dioxid gyűlik össze, és már ettől is lassabban gondolkodunk. Ha egy iroda levegője ennyit számít, akkor az a szoba is, amiben az előbb körbefújtunk egy sprayt.

 

A sütő falán maradt zsíroldó

A vendégem egyik félelme a sütő volt: a zsíroldó nem párolog el nyomtalanul, és amikor legközelebb bemelegít a sütő, ott van a sült mellett.

Hogy a szerből a hőtől pontosan mi szabadul fel, azt nem állítom, mert azt nem mértük meg. Egy lépés viszont forrásból áll: a sütőtisztítók és a zsíroldók használati utasítása leírja, mennyi idő után és hogyan kell a szert eltávolítani, és étellel érintkező felületnél jellemzően leöblítést vagy letörlést ír elő. Ez nem formalitás, hanem a termék használatának a része.

 

A természetes nem ugyanaz, mint az ártalmatlan

Bodnár Nagy Ramóna otthon készíti a szereit, és a vízkőoldóját egy csapon ki is próbálta: a csap egyik felét a megszokott foszforsavas szerrel, a másikat a saját keverékével fújta le, és azt mondja, meglepte, mennyire erős volt a házi változat. Egy csap, egy összehasonlítás, és ő is így mondta el.

Egy pontot viszont ide kell írnom, mert ugyanaz a NIOSH-írás mondja ki: a zöld címke nem jelent garanciát a légzőszervi hatások ellen. Az illóolaj szintén illékony vegyület, a házi keveréken pedig nincs címke, tehát a ne keverd szabály rá is áll, csak ott nincs, aki figyelmeztessen. Arányokkal megadott receptet ezért nem írok ide: amit nem lehet ellenőrizni, azt nem publikáljuk. A vendégem a sajátjait videóra ígérte, és ezt az adásban én is kértem tőle.

 

Egy mozdulat, ami ma estig megvan

Nem kell kidobni a szekrény tartalmát ahhoz, hogy ebből hasznod legyen. Elég egy mozdulatot megváltoztatni. Ne fújd, töröld. Ne kerüljön két szer ugyanarra a felületre, amíg az elsőt le nem törölted. És nyisd ki az ablakot, akkor is, ha november van.

Egy dolgot hozzá kell tennem. Ha valakinek asztmája, allergiája vagy más légzőszervi betegsége van, vagy gyógyszert szed, akkor arról, hogy mit használhat és mit hagyhat el, a kezelőorvosával érdemes beszélnie.

Erről a témáról Bodnár Nagy Ramónával a Csak10Perc rovatban is beszélgettünk, az adás fent meghallgatható.