Dr Mórik Gyula - célok, tervek

Nem is az akaraterőd gyenge? Lehet, hogy a reflexes éhség irányít titokban

Sokan azt gondolják, hogy az evés kizárólag akkor indul el, amikor a test valóban táplálékot kér. Ha megéhezünk, eszünk. Ha jóllaktunk, abbahagyjuk. Logikusnak hangzik — csak éppen nem ilyen egyszerű. Létezik ugyanis egy alattomos éhségforma, amely nem a gyomorból indul, hanem a szokásokból, emlékekből, környezeti ingerekből és beidegződésekből. És talán ez a legveszélyesebb mind közül.

Azt hitted éhes vagy? Lehet, hogy csak az agyad csap be – és ettől hízol

Sokan még ma is úgy gondolnak a túlsúlyra, mint egyszerű matematikára: túl sok kalória be, túl kevés mozgás ki. De mi van akkor, ha a probléma gyökere valójában nem a kalória, hanem maga az éhség? Mi van, ha nem az akarat gyenge, hanem az a rendszer működik félre, amely az evésünket irányítja? Ez a felismerés alapjaiban forgatja fel mindazt, amit az elhízásról, falánkságról vagy fogyókúráról gondoltunk.

Nem azért eszel sokat, mert gyenge vagy – hanem mert a tested irányít

Van egy furcsa ellentmondás az életünkben.

Napközben próbálunk „jól viselkedni”. Tudatosan eszünk, visszafogjuk magunkat, figyelünk a mennyiségre. Aztán este, amikor végre lelassul minden, hirtelen megjelenik az a jól ismert érzés: valami hiányzik. Nem konkrétan egy étel. Inkább egy belső késztetés. Vajon mi lehet ez, és honnan jön?

A kalóriaelmélet hibája – ezért nem úgy működik a fogyás, ahogy gondoltad

Az előző részben egy meglepő gondolatnál álltunk meg: lehet, hogy a fogyás nem egyszerűen kalóriák kérdése. Ez elsőre sokaknak szinte hihetetlennek tűnik, hiszen évtizedek óta azt halljuk, hogy a testsúlyunk alakulása egy egyszerű egyenleten múlik: mennyit viszünk be, és mennyit használunk fel.

A valóság azonban ennél jóval összetettebb.

Ezért nem fogysz le – még akkor sem, ha alig eszel

Ha kevesebbet eszel, fogyni fogsz. Ha többet eszel, hízni fogsz.
Egyszerű matek. Legalábbis így tanultuk.
És mégis… emberek milliói próbálkoznak újra és újra, miközben a mérleg vagy meg sem mozdul, vagy egy idő után visszafordul.

Felmerül a kérdés: mi van akkor, ha nem benned van a hiba… hanem abban, amit eddig elhittél?

A nagy „egy pohár bor” mítosz vége: Miért nincs biztonságos alkoholmennyiség?

Évtizedeken át hallhattuk az orvosoktól, olvashattuk a szaklapokban, és hittük el mi magunk is: napi egy pohár vörösbor nemhogy nem árt, de kifejezetten védi a szívünket. Ez volt a híres „Francia paradoxon”. Most azonban kiderült, hogy a tudomány egyik legnagyobb tévedésével állunk szemben.

A nagy „élethosszabbító” átverés? – A laborhiba, aminek milliók dőltek be

Gondolta volna, hogy egy egyszerű laboratóriumi tévedés miatt emberek milliói vásároltak és szedtek éveken át egy teljesen hatástalan csodaszert? Vagy azt, hogy ha eddig mozgásszegény életmódot folytatott, ön az, aki a legtöbbet nyerheti egy egészen minimális változtatással?

A sorsod a génjeidben van megírva? Sokkoló, valójában hány százalékban dönt a genetika

„Nagyapám is ilyen volt, apám is ebben szenvedett, nekem is ez a sorsom” – hányszor hallottuk már ezt a beletörődő mondatot? Hajlamosak vagyunk a genetikai állományunkra úgy tekinteni, mint egy megmásíthatatlan ítéletre, ami előre kijelöli a betegségeinket és az életutunkat. De mi van akkor, ha a tudomány legfrissebb kutatásai szerint ez az „ítélet” csak az esetek töredékében állja meg a helyét? 

Döbbenetes laboreredmények: Egyetlen veszekedés miatt omlott össze a páciens egészsége

61%-kal kevesebb daganat? A filléres kombináció, ami megállíthatja a népbetegségeket

Lejárt az időnk? Dr. Mórik Gyula lerántja a leplet a biológiai korunkról és a DNS-ünk titkairól

"Elbuksz az életmódváltásban? Akkor hiteltelen vagy?” – Az igazság, amit kevesen mernek kimondani

Mi történik, ha valaki nyíltan beszél a hibáiról? Hiteltelenné válik… vagy épp ettől lesz hiteles?

A Csak10perc rovatban Dr. Mórik Gyula és Szakács Tibor egy őszinte – és sokakat megosztó – hallgatói levél kapcsán beszéltek arról, mi a műsor valódi célja.